Módosultak a szabályok
Az Európai Unióhoz történő május 1-jei csatlakozást követően maradt a fő szabály: külföldi személy csak a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ engedélye alapján végezhet munkát. Az unió tagállamaival, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT-) tagországaival - Liechtensteinnel, Norvégiával és Izlanddal - kötött megállapodás értelmében ez a szabály a csatlakozást követő két évig áll fenn. Kivételt képez ez alól Svédország, Nagy-Britannia és Írország, az onnan érkezetteknek - a viszonosság elve alapján - nem kell munkavállalási engedély a munkavégzéshez.
Az idő múlása jogi tényként játszik szerepet. Az EGT-tagországok állampolgárainak ugyanis - szintén a viszonosság elve alapján - nem kell munkavállalási engedély abban az esetben, ha akár a május 1-jei csatlakozás időpontjában, akár azt követően jogszerűen, megszakítás nélkül legalább 12 hónapig álltak-állnak alkalmazásban Magyarországon. Szintén nem kell engedély a házastársuk és a 21 évesnél fiatalabb egyenes ági leszármazottaik részére sem, ha a csatlakozás időpontjától - tehát május 1-jétől - legalább 18 hónapig jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. 2006. május 1-jétől azonban a házastárs, illetve a 21. életévét be nem töltött leszármazott munkavállalásához nem lesz szükség a 18 hónapos várakozási időtartamra. A 12 vagy a 18 hónap elteltét a foglalkozás helye szerint illetékes munkaügyi központ igazolja.
A munkáltatót terhelő fontos, újabb bejelentési kötelezettség lépett hatályba a május 1-jei csatlakozás időpontjában. Ez a következőt foglalja magában: a Magyarországgal együtt csatlakozó tagországok állampolgárainak foglalkoztatását külön, erre a célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz. A bejelentési kötelezettség Ciprus és Málta állampolgáraira nem terjed ki. Be kell tehát jelenteni az észt, lett, litván, lengyel, cseh, szlovák és szlovén állampolgár foglalkoztatását legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, míg annak megszűnését legkésőbb a munkaviszony megszűnésének napján ugyancsak az e célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával. A bejelentést a munkaügyi központ igazolja, ezt a foglalkoztató a munkaviszony megszűnését követő három évig köteles megőrizni. A munkaügyi központ a bejelentésekről nyilvántartást vezet.
A munkavállalás általános, tehát minden más ország állampolgáraira is érvényes szabálya a házastársak tekintetében annyiban változott, hogy nem kell munkavállalási engedély a külföldi állampolgár részére, ha Magyarországon magyar állampolgárral, a kérelem benyújtásának időpontjában házassági jogviszonyban együtt él. A magyar állampolgárságú házastárs elhalálozása esetén a halálozást megelőzően legalább egyéves magyarországi együttélés szükséges a külföldi állampolgárságú özvegy engedélymentes munkavégzéséhez. A menekültként, menedékesként, továbbá bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár részére a megfelelő magyar munkaerő kiközvetítésének vizsgálata nélkül kell kiadni a munkavállalási engedélyt, ha magyar állampolgárral legalább egy éve házastársként együtt él. Ugyanez a szabály érvényesül akkor is, ha a magyar állampolgárságú házastárs elhalálozik, tehát azt megelőzően legalább egyéves házassági együttlétet kell igazolni a munkavállalási engedély vizsgálat nélküli kiadásához.
