Össztűz a génkezelt szőlőre
A francia nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet betegségeknek ellenálló, genetikailag módosított szőlőfajtákkal szeretné lecserélni az ország szőlőállományát egy ötéves kivárási időszak után. Főként a szőlőtőke pusztulását okozó vírusnak, illetve a szemek elszáradáshoz vezető számos, mérgező baktériumfajnak ellenálló új fajok elterjesztéséről lenne szó. A korábban félbehagyott kutatások folytatására a kormánytól előzetes engedélye van a kutatóintézetnek.
A munka folytatása és az intézet tervei miatt azonban vészharangot kongatnak a helyi szőlősgazdák. Évszázados borászati hagyományaikat, imázsukat érzik veszélyben, a gyümölcs esetleges egységesítésében pedig egyenesen az egyéni borízek elvesztését látják - írja a Le Figaro.
A mintegy négyszáz francia szőlősgazdát tömörítő Világ földje és bora nevű helyi szövetség szerint a szőlőgének megpiszkálása igen kockázatos egy olyan országban, ahol a lakosok naponta átlag tizennégyszer isznak meg egy-egy negyedpohár bort, s ahol gyakran nevezik a genetikailag módosított növényből készült élelmiszert Frankenfoodnak. A borászok szerint az ötéves türelmi idő alatt nem lehet minden olyan aggasztó tényezőt kizárni, amelyek miatt ma veszélyesnek tekintik a genetikailag módosított szőlőt a gazdák. 1996-ban egyébként már egy kis területen termesztett ilyen szőlőt a kelet-franciaországi Moet et Chandon pezsgőgyár és az Állami Mezőgazdasági Intézet, de 1999-ben - a fogyasztók nyomására - kísérleteikkel visszaszorultak laboratóriumaikba.
Magyarországon is folynak kutatások genetikailag kezelt szőlővel, de arról nincs szó, hogy ezek a termelésben és kereskedelemben is megjelenjenek - tájékoztatta lapunkat a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) igazgatója. Botos Ernő Péter közölte: az általa irányított intézetben is folynak ilyen kutatások. Ennek keretében géneket, rajtuk keresztül tulajdonságokat ültetnek át egyik fajtából a másikba, ami felgyorsítja a szőlők természetének megismerhetőségét.
A szőlőtermelésben való megjelenése kapcsán két nézőpont ismeretes. Az egyik szerint az eljárás megbontja a természetes génstruktúrákat, így nem szabadna alkalmazni. A másik arra hivatkozik, hogy ilyenkor sem történik más, mint a keresztezéses nemesítéskor. Mint az igazgató hangsúlyozza, egyelőre senki nem bizonyította be, hogy a génmódosítás a szőlő esetében káros, de azt sem, hogy nem az. Vagyis a kutatók még nincsenek tisztában a kockázatok és a mellékhatások teljes spektrumával. Így, bár ismertek az eljárás egyes előnyei, még nem biztos, hogy ezek az előnyök a másik oldalon nem vezetnek-e meggyengült növényhez. (BHL-GA)
