Szélárnyékban a Velencei-tó
Bár az év első öt hónapjában csökkent a vendégek száma a Velencei-tó környékén, ez a kedvezőtlen tendencia az elmúlt hetekben jó irányba változott - mondja Szabó Gábor, a Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, a Fejér megyei közgyűlés elnöke. Ennek ellenére nincs ok örömre, hiszen az elmúlt évtizedekben nem volt érdemi változás a tó környékén, hiszen minőségi turizmusról továbbra sem beszélhetünk, sokkal inkább tömegigény kielégítéséről van csak szó. Pedig lenne lehetőség a fejlesztésre, a tó természeti adottságai megfelelő alapot szolgáltatnak erre. Az északi part fejlesztésére vonatkozó tervek már el is készültek. Ezek szerint szálloda és konferencia-központ épülne, valamint egy vízparti üdülőcentrum saját stranddal, de szó van egy sportközpont megépítéséről is. Ezek azonban egyelőre csak tervek, hiszen a megvalósítás egyik esetben sem kezdődött el, főként a befektetők érdektelensége miatt.
A vállalkozók némiképp másként látják a helyzetet. Fa Nándor nemzetközileg ismert vitorlázó, a környéken élő vállalkozó - aki részt vett az agárdi vitorláskikötő megépítésében - több akadályát is látja annak, hogy érdemi változás legyen a Velencei-tó turizmusában. Pedig ez - vélekedik - a belföldi kínálat fontos része lehetne. Aggályait osztja Karé Mihály vállalkozó is, aki két éve nyitott meg egy 50 hajóállásos vitorláskikötőt Agárdon.
A Doc Club Marina Kft. tulajdonosa elmondta, ez a fejlesztés ugyan turisztikai szempontból fontos, a Széchenyi-terv keretében kértek, de nem kaptak támogatást, bár a feltételeknek megfeleltek. Eközben a tapasztalatok szerint egyre több tehetős vendég érkezik a fővárosból, illetve Székesfehérvárról vitorlázni a tóhoz. Ma már nem ritka az sem, hogy valaki munka után 1-2 órára leszalad vitorlázni. Az agárdi vitorláskikötőben erre be is rendezkedtek, igény szerint indulásra készen adják át a hajót a vendégnek. Karé Mihály szerint főleg az illetékes önkormányzatok és vezetők hozzáállásával és a marketinggel van gond, hiszen van már olyan szolgáltatás a tó környékén, amire lenne kereslet, csak erről az emberek kevéssé tudnak.
Egy magyarországi szörffelszerelést forgalmazó cég szörfcentrumot tervezett építeni Gárdonyban, ám a helyi ellenállás akkora volt, hogy a terv meghiúsult. Pedig komoly igény volna egy ilyen létesítményre, és az adottságok is nagyon jók, ám - mint a névtelenségéhez ragaszkodó vállalkozó mondja - komoly baj van a hozzáállással. Pedig ezzel a fejlesztéssel a gárdonyi szörfcentrum és így a Velencei-tó is bekerülhetett volna a nemzetközi körforgásba, külföldi utazási irodák ajánlataiba.
A fejlesztések hiányát különösen az egyre népszerűbb magyarországi szörfös tábor sínyli meg. Elsősorban Gárdonyban és Velencén egy-egy szeles napon akár félszáz széllovas is összegyűlik. Az infrastruktúra hiánya nyaranta a strandolókat is sújtja.
A szörfösök zömmel szabadstrandokon tanyáznak, ahol szinte semmilyen infrastruktúra nem épült még ki. A nyári hónapokban, amikor a tóparti szállók és vállalati üdülők, csónakházak nyitva vannak, viszonylag kevesebb problémát okoz ez. Ősszel és tavasszal viszont komoly fizetőképes kereslet mutatkozna öltözőkre, zuhanyzókra, kommunális, illetve adott esetben a sporteszközök tárolására szolgáló létesítményekre.
