Szorításban a hazai cipőgyártók
A magyar piacon a távol-keleti lábbelik aránya körülbelül 75 százalék. Mint a Bőr- és Cipőipari Szövetség elnöke, Várszegi Árpád mondta, az ágazatban mintegy
10 300 alkalmazott dolgozik, s várható, hogy e létszám - a kínai dömping miatt - a következő egy évben 18-20 százalékkal csökkenni fog. A hazai cégek most kormányzati segítségben reménykednek, de a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyelőre sem nekik, sem lapunknak nem nyilatkozott. Brüsszel évek óta mennyiségi korlátozó rendeletet tart fenn, amit legalább 2005 végéig szeretne érvényben tartani. Ezt az indokolja, hogy jelenleg a teljes közösségi import 33,4 százalékát teszik ki a kínai lábbelik.
Az ágazatban a leépítési hullám már tavaly megindult Magyarországon: Körmenden 673 dolgozót, Bonyhádon 205-öt, míg Szombathelyen 420 álláshelyet érintett a nehezedő gazdasági környezet. A cipőgyártók most már csak a közös összefogásban bíznak, s abban, hogy sikerül valamilyen kormányzati segítséget kiharcolni - mondta Szatmári Péter, a kiskunfélegyházi Derby Cipőgyártó Kft. ügyvezetője, aki néhány cipőgyártó céggel élére állt a lobbizásnak.
A Jászberényi Elvé Cipő Kft. - amely 15-16 éve van a piacon - tulajdonos-ügyvezetője, Fazekas Zoltán úgy véli, megoldás lehetne, ha például a közszférában járó úgynevezett ruhapénz esetében kötelezővé lehetne tenni, hogy ezt magyar termék vásárlására lehessen fordítani, vagy ha a multinacionális kereskedő cégekkel lehetne olyan megállapodást kötni, hogy az élelmiszertermékek mellett a textil- és cipőipari termékek esetében is növekedjék a magyar termékek aránya.
A cég egyébként az általa gyártott férfi- és női lábbelik mintegy 35-40 százalékát szállítja külföldi megrendelésre, termékei többségét azonban a hazai piacon értékesíti. A nehézségeket mutatja, hogy 2000 óta dolgozói száma közel felére csökkent, ám mint Fazekas Zoltán mondta, a következő időszakban további leépítésre lesz szükség. A Derbynél is folyamatosan csökkent az árbevétel és a létszám is az elmúlt években.
Hasonló a helyzet a martfűi Tisza Cipőgyártó Kft.-nél is, ahol - mint Vass Imre ügyvezető igazgató mondta - két éve kezdődtek a nagy gondok, amikor a bérmunka-termeltető külföldi cégek elmentek, s megindult a távol-keleti dömpingáruk beáramlása. Emellett komoly nehézség az élőmunka bérterhe, ami ezt az ágazatot nagymértékben sújtja, hiszen itt arányaiban igen magas ennek aránya. A Tisza Cipőnél a termelés és ezzel párhuzamosan az árbevétel közel 40 százalékkal csökkent, s a létszámot is mintegy felére - 140 főre - kellett mérsékelni az elmúlt két évben.
