Uniós cél marad a konvergencia

z Mennyire változik az Európai Unió kohéziós politikája a 2007 és 2013 közötti új költségvetési időszakban?

A versenyképesség, a tudás alapú társadalom, a k+f 2007-től minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az unióban. Ugyanígy előrelép az új szomszédság politikája, a nem tagállami szomszédokkal való együttműködés. Ezzel együtt változatlanul alapvető közösségi célkitűzés a konvergencia, a fölzárkózás.



z Ez járhat azzal, hogy a strukturális és kohéziós alapokból átcsoportosítják a pénzt a versenyképességre?

Nem. Nagyjából már kialakultak a végleges arányok. A támogatási célokat szolgáló forrásoknak 80 százaléka a felzárkózást szolgálja 2007 és 2013 között. Mindazonáltal elmozdulás várható a teljes foglalkoztatás irányába, ami megfelel a magyarországi igényeknek. Brüsszelben továbbra is fontosnak tartják az infrastruktúra fejlesztését. A kohéziós alapon belül új területként felbukkan az energetika, elsősorban a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzésével. A közlekedésnél megjelenik az elővárosi közlekedés, s általában is elmozdulás érződik a város irányába, a rehabilitáción kívül a belső városi környezetre való odafigyeléssel. További fontos változás, hogy az agrár- és vidék-, továbbá a területfejlesztés között másfajta arány és viszony jön létre. Való igaz, magyar részről tartottunk attól, hogy a versenyképességre szánt források csakis a fejlettek előtt nyílnak meg, ám Jacques Barrot és Balázs Péter EU-biztosok budapesti tárgyalásaikon eloszlatták ezeket a félelmeket. Kimondták azt, amire már jó ideje vártunk, hogy mind a 25 tagország számára elérhetőek ezek a támogatások.



z Várható-e a sokak szerint szigorúnak és bonyolultnak tartott közösségi szabályok enyhülése, egyszerűsödése?

Igen is, meg nem is. Vannak szabályok, amelyek szigorodnak. A n+2-es szabály például, amelynek értelmében a fejlesztést a kötelezettségvállalás évétől számítva két esztendőn belül el kell kezdeni, 2007-től a kohéziós alapra is kiterjed. Ugyanakkor sokkal nagyobb szabadságot kapnak a tagállamok a programozásban és az egyes fejlesztések végrehajtásában. Ez konkrétan azzal jár, hogy ha - várhatóan 2006 tavaszán - megállapodunk egy stratégiai tervben az EU-val, azután már a kormány döntésén múlik az ütemezés.



z Összességében mennyi uniós forrásra számíthatunk?

Magyarország esetében hozzávetőleg 25 milliárd euró támogatás köthető le 2007 és 2013 között, az uniós változások ezt a keretet nem érintik. Vagyis nem Magyarországon vagy a többi újonnan csatlakozott államon kívánnak spórolni az EU-ban.



z Konkrétan hogyan készül az ország, a kormány a 2007-től lényegesen nagyobb uniós keret felhasználására?

Már elkészítettük az első javaslatot a 2007 utáni időszakra. Ezt első olvasatban szerdán tárgyalta a kormány. Szeptemberre kell rögzíteni a hosszú távú fejlesztési stratégia fő irányait, magát a teljes csomagot jövő tavasszal kell a parlament elé vinni. Ez a stratégia közép- és hosszú távra, 2013-ig, illetve 2020-ig rögzíti a fejlesztési irányokat. Ezzel párhuzamosan a kormánynak és a parlamentnek számos fontos döntésre kell elszánnia magát. Határozni kell például arról, hogy 2007 után lehet-e a régióknak önálló operatív programjuk. Amennyiben igen, úgy alkalmassá kell válniuk az uniós támogatások regionális programozására és felhasználására. Az elkövetkező időszak további fontos feladata a központi projektek olyan szintű előkészítése már 2005-ben és 2006-ban, hogy 2007-től indulásra kész állapotban legyenek. Vagyis nem a pénzt kell számolgatni, hanem a támogatásra érdemes projekteket, mert nagyságrendekkel nagyobb uniós forrás és lehetőség vár az országra 2007-től, amelynek hatékony kiaknázásához nemzeti konszenzus, merész szemléletváltás és elszánt cselekvés kell.