Változik a vállalatirányítás
Az elmúlt évek hatalmas vállalati botrányai elsősorban a rossz vállalati kormányzással magyarázhatóak. Az Európai Unióban ezért felmerült a vállalatirányítási rendszerek harmonizációja. De annyira különböznek egymástól ezek a szisztémák, hogy szakértők nem támogatják a közösségi szabályozást - hangozott el a Menedzserek Országos Szövetsége által rendezett konferencián.
Az egyes tagországokban azonban jelentős elmozdulások történtek az elmúlt években, és ezek tartalma általában egy irányba tartott: a részvényesek jogainak bővítése és a könyvvizsgálati szabályok szigorítása. Hannes Füreder jogász, az osztrák menedzserszövetség elnökségi tagja foglalta össze a legnagyobb tagországokban végbement folyamatokat.
A francia parlament tavaly elfogadta az új pénzügyi biztonsági törvényt, amelynek két fő célja az információkhoz való jog biztosítása és a piaci szereplők felelősségének növelése. Az információhoz való hozzáférést úgy kívánják javítani, hogy az igazgatótanács, vagy a felügyelőbizottság elnökének jelentést kell készítenie az igazgatóság működéséről és a belső ellenőrzésről. A piaci szereplők felelősségének növelése érdekében a törvény előírja azt is, hogy a portfóliómenedzser számadással tartozik a részvényeseknek. Az elmúlt évek botrányaiban jelentős szerepük volt a könyvvizsgálóknak is, ezért változott a könyvvizsgáló kinevezésének módja is. Az igazgatótanács jelöli a könyvvizsgálót, de a közgyűlés dönt róla. Egy áprilisi törvényjavaslat értelmében pedig már polgári peres eljárást is indíthatnak a részvényesek. Az igazgatótanács tagjainak számát közben limitálnák, és kötelezővé tennék a tagok fizetésének nyilvánossá tételét - mondta Füreder.
Nagy-Britanniában az egyik legjelentősebb változás, hogy a részvényesek egyre inkább részt vállalhatnak a vállalat irányításában, elsősorban azáltal, hogy megbízott útján is szavazhatnak. Nőtt továbbá a nem ügyvezető igazgatók betekintési joga. Változtak a könyvvizsgálati szabályok, növelve ezáltal az átláthatóságot.
Németországban ugyancsak ez év elején született egy törvény a vállalati tisztesség erősítéséről és a részvényesek fellebbezési jogainak megújításáról. A kormány nyilvánosságra hozott két törvényjavaslatot is: a mérlegjog reformjáról és a mérlegbeszámoló ellenőrzéséről. Az előbbi értelmében egy végrehajtó bizottságot állítanának fel, amelynek felelőssége a hibás adatok kiszűrése lenne. A második javaslat a mérlegadatok minőségének és a pénzügyi igazgatók és könyvvizsgálók munkájának minőségét kívánja javítani.
