Zavar a gyümölcspiacon
Hiába kiváló minőségű a magyar meggy-, cseresznye- és bogyósgyümölcs-termés, a termelők azt mondják, nem sok hasznuk marad az alacsony felvásárlási árak miatt. A Meggytermelők Országos Érdekvédelmi Egyesülete bojkottra szólít fel, egyes szakértők a piacgazdaságra hivatkoznak, a gyümölcstermelők és a -felvásárlók között nincs megfelelő együttműködés. Ennek pedig a termelők isszák meg a levét, hiszen azt állítják, hogy sokszor csak önköltség alatt tudják a megtermelt gyümölcsöt értékesíteni.
Az első uniós szezonban a meggy átvételi ára olyan mértékben csökkent, hogy több termelő szerint már nem is érte meg leszedni a gyümölcsöt a fáról. Tavaly ennek az ellenkezője zajlott le, hiszen rendkívül magas áron kelt el a külföldi piacon. Magyarország meggytermése világpiaci statisztikai adatok alapján 5 százalék körüli. A belföldi termés friss és befőtt formájában is közel hetven százalékban évek óta Németországba kerül, ahol az idei szezonban a főbb felvásárló élelmiszerláncok - több hónapos készlettel a hátuk mögött - a meggy kiskereskedelmi árát 38 százalékkal csökkentették. Vélhetően ezért alakultak ki alacsony átvételi árak, amit azonban tovább csökkentenek a tavalyi konjunktúra miatt a belföldön feltűnt "szerencselovagok". Ezek a spekulánsok a magyar termés többszörösét ajánlják külföldre anélkül, hogy ismernék a piaci és termelői viszonyokat.
A gyakorlatilag fagymentes időjárás a cseresznyének is kedvezett, a sok eső és a moníliabetegség azonban megritkította a gyümölcsöt. Ennek ellenére így is az évek óta átlagos tíz tonna/hektár körül alakul a termésátlag, előzetes becslések alapján összesen 17 ezer tonna termett az idén. A magyar cseresznyék közül a középidejű és a késői fajtákat lehet exportálni, hiszen az olasz, francia és spanyol piacon nagyjából a hazai kései fajták érésekor végződik a szezon. A friss cseresznyének közel felét főként a Lettországba és Hollandiába exportáljuk, de jelentős a szlovén, olasz és horvát kivitel is. Az import mértéke gyakorlatilag elhanyagolható. A belföldi cseresznyetermés világviszonylatban nem éri el mennyiségben az egy százalékot.
Az idei szezonra elmondható, hogy szamócából kilencedik éve lényegesen kevesebbet exportálunk, a belföldön megtermelt tizenötezer tonna mellé importra is szorulunk. Három éve a spanyol behozatal volt meghatározó, 2002-ben jelent meg a lengyel eper is, tavaly azonban ismét a spanyol szamóca dominált a magyar piacon. Lux Róbert a Zöldség és Gyümölcs Terméktanács főtitkára szerint eperből jóval többet lehetne eladni, hiszen az ipari felhasználás sem magyar: a feldolgozási célú importot lengyel és román eper teszi ki. Véleménye szerint a magyar epret is a külföldiéhez hasonló formában, tálcás kiszerelésben kellene értékesíteni, hiszen a magyar szamóca ugyanolyan jó minőségű.
A ribizli és málna szintén döntően ipari alapanyag, amelynek vevője a konzervipar. Ezek szedése nagyon munkaigényes, ezért a költségszint-termésátlag alapján érdemes lehet a betakarításnál már gépeket használni. Ribizliből és málnából európai mércével nem számottevő a termés, évente tíz-tizenkét ezer tonnát szednek le, ami az európainak mintegy két-három százaléka.
