Egyre újabb plazák Kijevben
Nagyot fordult a világ Kijevben: olyasfajta plazaláz kezd kialakulni, mint Budapesten a kilencvenes évek végén. Egyre több ingatlanfejlesztő jelenik meg, mert óriási fantáziát lát az ukrán fővárosban, ahol egészen 2002-ig nem volt egyetlen igazi bevásárló- és szórakoztatóközpont sem. Akkor megnyitották a 16 ezer négyzetméteres Globus Centert a Függetlenség tere közelében és a 18 ezer négyzetméteres Metrograd központot az egyik külső kerületben.
A plazaforradalomnak magyar vonatkozása is van: a Transelektro beruházásában építik fel a Libigy Plazát, és szó van egy második nagy bevásárlóközpontról is (VG, 2004. február 5., 12. oldal). Kijev belvárosában főleg a Hresatik főút mentén, továbbá a Besszarabska piac, illetve az opera környékén lendült fel az üzletházépítés és az évtizedek óta omladozó boltok újjáépítése. Tíz évvel ezelőtt még csak egy-két nagyobb nyugati ruházati világmárka volt jelen kisebb üzletekkel, egy-két nagyobb kvázi szupermarketben lehetett dollárért vásárolni, hipermarket vagy bevásárlóközpont egyáltalán nem volt. Néhány svájci, német, osztrák és francia élelmiszer-kereskedő, illetve iparcikk-forgalmazó azonban már akkor letelepedett, most ezekre alapozva jönnek egyre másra a többiek.
A Hresatik környékén havonta 45-70 dolláros bérleti díjat kell fizetni négyzetméterenként. Ha valaki vásárolni akar egy üzletet, akkor 4800-5200 dollárral kell számolnia négyzetméterenként. Ezek az értékek még messze meghaladják a közép-európai értékeket, de a piac telítődésével - körülbelül 3-4 év múlva - 25-30 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek - írta az Europroperty.com című internetes szaklap. Erre akkor kerülhet sor, ha valóban addigra fölépül a tervezett, összesen 280 ezer négyzetméternyi üzlethelyiség. Ezzel kétszer annyi lenne a kínálat, mint most.
Valódi szupermarketlánc még nem alakult ki, egyetlen nagy külföldi társaság sem jelent meg ilyennel, pedig még mindig lenne keresnivaló ezen a részpiacon is. Raktáráruház azonban már van, a Metro Cash & Carry nyitott ilyen egységet, és további kettő tervez, a Spar 2002-ben adta át első saját üzletét. Emellett több ukrán vállalkozás is próbálkozik (Megamarket, Velika, Furshet, Begemot, Silpo), de ezek sem országosak.
Az idén várhatóan a Besszarabska területén lévő Mandarin Plaza mellé (ezt tavaly év végén adták át) felzárkózik a GUM bevásárlóközpont a maga 12 ezer négyzetméterével és a Fashion Gallery nevű divatház 4500 négyzetméterrel. Nagyobb hatása lesz a kínálatra a Győzelem terén található 32 ezer négyzetméteres központnak, ott ugyanis hipermarket, barkácsáruház és mozik is létesülnek.
Az egész családnak programot adó központ lesz a Karavan névre hallgató objektum a külső Obolony kerületben. A részben már átadott létesítményben 42 ezer négyzetméteren várják a vásárlókat és a szórakozni vágyókat. Eddig a legnagyobb bérlői név az Adidas és a Naf-Naf. A havi bérleti díj 110 dollár négyzetméterenként. Lesz egy vetélytárs is, a 31 ezer négyzetméteres Kureni Center, ez azonban inkább felső kategóriás üzleteket vonultat fel, erre a DTZ nemzetközi ingatlan-tanácsadó szerint szintén jelentős igény mutatkozik.
Kitörési pont és jelentős pótlólagos kereslet lehet a magyar építőipari cégek és ingatlanfejlesztők számára az ukrán, és kisebb mértékben az orosz ingatlanpiac - mondta lapunknak előzőleg Gáspár Anna, a Build & Econ piackutató cég vezetője, ismertetve a legújabb vizsgálatuk eredményeit. E szerint mind az építő-, és építőanyag-, mind a beszállítói ipari vállalkozások dinamikusan növekvő piacokat találnak a két országban.
Az ukrán építési piacot az elmúlt években növekedés jellemezte, a fellendülés mértéke azonban elmaradt a szakértők által korábban várt értéktől. Az általános teljesítménynövekedésen belül a leglátványosabb fejlődés a kereskedelmi építések terén zajlott le. A fővárosban és a nagyvárosokban számtalan új irodaház és bevásárlóközpont létesült, ugyanakkor a szállodaépítés üteme elmaradt az igényektől - fűzte hozzá a szakértő.
