Homályos az üzleti titok fogalma

A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni - fogalmaz a munka törvénykönyve az üzleti titokkal kapcsolatban. A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény szerint üzleti titoknak minősül minden olyan tény, információ vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Az információ jellegétől függ tehát, hogy mi tartozik ide: egy gyártmány műszaki rajza mindenféleképpen üzleti titoknak tekinthető, de néha a munkavállalók keresete is ebbe a körbe sorolható - magyarázza Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke.

Többnyire a külföldi tulajdonú cégek, illetve a nagyvállalatok rögzítik belső szabályzatban, hogy mi minősül náluk üzleti titoknak. A Philips Magyarország Kft.-nél is létezik egy úgynevezett általános üzleti irányelvek dokumentum, amely többek között tartalmazza az üzleti titok fogalmát, s a dokumentum irányelveinek betartása minden dolgozó számára, beosztástól függetlenül, kötelező - ismertette Köves Gábor igazgató. A titoktartás azonban nem csak a jelenleg alkalmazásban állókra érvényes, ugyanúgy vonatkozik a volt kollégákra is, időkorlát nélkül - emeli ki a bírónő.

A munkaszerződésben sok esetben kikötik, hogy a cégtől való kilépés, illetve elbocsátás után a munkavállaló ellenérték fejében - legfeljebb három évig - nem folytathat olyan gazdasági tevékenységet, amely a szóban forgó társaság üzleti tevékenységét sérti - húzza alá Handó Tünde. (Ezt versenytilalmi megállapodásnak hívják.) Az ellenérték az adott iparág sajátosságaitól függ, mértéke elérheti az akár tizennyolc havi keresetet is.

A munkaadó, hogy megakadályozza az információk kiszivárgását, ellenőrizheti az aktaforgalmat, az e-maileket, használhat kamerát is, azonban szigorúan a dolgozók önkéntes, előzetes - néha írásos - hozzájárulása mellett, és szigorúan betartva az adatvédelmi szabályokat.

Ha bebizonyosodik a titoksértés gyanúja, a munkáltató akár azonnali felmondással is megszüntetheti alkalmazottja munkaviszonyát, ráadásul kártérítést is követelhet. Ennek mértéke attól függ, meghatározták-e korábban az üzleti titkok körét, vagy sem. Előbbi esetben szándékos kötelezettségszegés áll fenn, és a teljes kárösszeget követelheti a vállalat (ez sokszor tetemes lehet, gondoljunk csak egy elhalászott üzletre), míg utóbbi esetben gondatlan károkozásért lehet perelni, amelyért havi átlagbérének felével felelős az illető.

Amennyiben a munkaviszony megszűnése után került sor a titok harmadik félnek való átadására, a munkajognál szigorúbb polgári jog az érvényes.

Elvileg a titkot átvevő is felelősségre vonható, azonban ez nehézségekbe ütközik, mert a felhasználó társaság nem mindig tudja, mi minősül az érintett vállalatnál üzleti titoknak. A titokvédelemmel kapcsolatos perek ritkák, jellemzően a felső vezetést érintő ügyekben találkozhatunk velük - mondja az elnök asszony.