Jelentős fővárosi fejlesztések

A főváros számtalan folyamatban és tervben lévő projekten dolgozik, valamint beruházásaihoz állandóan keres hazai és külföldi befektetőket - indokolta lapunknak Bakonyi Tibor, EU-integrációs főpolgármester-helyettes a közelmúltban Budapesten rendezett projektmenedzsment-világkongresszuson való részvételüket. Ez ugyanis jó alkalom volt a főváros nagyprojektjeit népszerűsítő információs stand felállítására, illetve egy projektbemutató előadás megtartására.

Budapest városfejlesztésének kiemelt feladata - mondta a főpolgármester-helyettes -, hogy közép- és hosszú távon is meghatározza a város térszerkezetének alakulását, a fejlesztés fő elveit, stratégiai céljait, és javaslatot adjon azokra a kiemelt projektekre, amelyek a várost a kedvező jövő irányába vezérlik. A fővárosi önkormányzat természetesen nem vehet részt a városépítés minden folyamatában, de szabályozási terveivel, ingatlanpolitikájával, az infrastruktúra-rendszerek fő elemeinek megépítésével meghatározó szerepet játszik a térszerkezet alakításában. Az úgynevezett vezérprojektek megvalósításával mintát ad, egy hosszabb fejlődési folyamatot indít be.

Budapesten jelenleg több olyan nagyszabású fejlesztés, illetve annak előkészítése zajlik, amely méltán tarthat számot a nemzetközi fejlesztők érdeklődésére is. A kiállításon bemutatott projektek - 4-es metró, aquincumi híd (és az észak-budai projekttérség), észak-csepeli szennyvíztisztító - mindegyikében jelentős arányt képvisel a közösségi finanszírozás.

Csepel nagyszabású fejlesztése a szigetcsúcson megvalósuló szennyvíztisztító mű által kezdődött meg. A tisztítóműre a tervek szerint még az idén nemzetközi tendert ír ki a főváros. A szennyvíztisztítótól délre eső területre 2001-ben kiírt tervpályázat alapján jelenleg készül a szabályozási terv, amelynek alapján új városrész alakul ki. Több száz lakás, kereskedelmi és szolgáltatólétesítmények, közösségi és rekreációs funkciók kapnak itt helyet. A Soroksári Duna-ág melletti part pedig a sportolás és más szabadidős tevékenységek számára nyújt majd lehetőséget. A fejlesztés különleges pontja a sziget nyugati oldalán az északi öböl fejlesztése, ahol az önkormányzat a terület rehabilitációjával magas színvonalú "water-front" típusú fejlesztéseket kíván elősegíteni.

Az elmúlt évtizedek legjelentősebb közlekedési beruházása valósul meg a Kelenföldi pályaudvart a Bosnyák térrel összekötő 4-es metróvonal kiépítésével. A csaknem 280 milliárd forintos fejlesztés azonban nemcsak a tömegközlekedésben, de az állomások környezetének átalakulásában is jelentősen éreztetni fogja hatását. A metró állomásai pedig új területeket vonnak be a fejlesztésbe azáltal, hogy új tömegközlekedési és intermodális csomópontokat jelölnek ki.

A fejlesztési potenciált tekintve az észak-budai projekttérség a főváros egyik "legforróbb" pontja. Kulturális adottságai átfogják a város teljes történetét, kezdve az aquincumi polgárváros romjaitól a gázgyár ipari műemlékein és a Római-parton át a diáksziget nemzetközi rendezvényéig. A tervek szerint 2010-ig megvalósuló aquincumi híd, a HÉV és az esztergomi vasútvonal találkozásában épülő átszállóhely és P+R parkoló, a Duna-parton végigvezetett sétány és kerékpárút kiváló elérhetőséget biztosít a térségnek. A 10-es útra pedig gyöngyszerűen fűződnek fel a fejlesztésre váró területek, úgymint a Mocsáros-dűlő, a zöld- és romterületek, a gázgyár területe és a Óbudai- (hajógyári) sziget parkjai.

A környezetvédelem területén sem szeretne lemaradni a főváros - mondta Bakonyi Tibor. Ezért igyekeznek több nagyszabású fejlesztést végrehajtani. Ennek jegyében épül a csepeli központi szennyvíztisztító. Folyamatosan bővül a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, folytatódik a hulladékgyűjtő szigetek kiépítése, mely 2008-ra remélhetőleg meghaladja a kétszázat. Ehhez társul két válogatómű is.

A kongresszus keretén belül rendezett projektbemutató szemináriumok adekvát forrást jelentettek az EU-integrációs főpolgármester-helyettesi iroda munkatársai számára is. Ezeken ugyanis a gyakorlatban már megvalósult, és működő jó ötleteket mutattak be a nemzetközi partnerek, melyek hozzájárulhatnak a főváros további városfejlesztési koncepciójának alakításához. A Főpolgármesteri Hivatal számára az európai uniós taggá válásunkat követően lehetőség nyílt a strukturális és kohéziós alapok által nyújtott pénzeszközökhöz való hozzáférésre, a kiírt pályázatokon való részvételre. Az elnyerhető támogatások jelentős mértékben növelhetik a főváros beruházási lehetőségeit, hiszen a leggyakoribb támogatási arány önkormányzatok esetében a teljes beruházás 90 százaléka. Az európai uniós pályázatok fokozatos megnyílásával - és a hazai pályázati rendszerek átalakulásával - egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fővárosban szükséges egy komplex, rendszerezett pályázati előkészítő tevékenység, melyben nagy szerepet vállalnak az EU-integrációs főpolgármester-helyettesi iroda munkatársai. Az iroda koordinációjában végzik a projekt-előkészítést, mely a pályázatkészítést is magában foglaló, átfogó projektorientált pályázási rendszer első eleme.

A komplex szemléletmódra és pályázati rendszerek kezelésére azért van szükség, mert a 2004-2006 közötti időszakban megközelítőleg mintegy 15-30 milliárd forintot vehetnek igénybe a főváros és intézményei. Ez a kerületekkel együtt összesen akár 55 milliárd forint fejlesztési támogatást is jelenthet. Szükséges ezért egy rendkívül felkészült, rugalmas és elkötelezett munkatársakból álló team, ami képes a megváltozott feladatokra hatékony választ adni.