BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kezelni kell a munkahelyi agresszivitást

Mindenkiben ott lapul valamennyi agresszió: van, aki elfojtja, más nyíltan vállalja érzelmei kitörését. Főnök-beosztott viszonyban, vagy csapaton belül, egyenrangú munkavállalók között is jelentkezhet a munkahelyi agresszivitás, amely akár el is mérgesítheti a kapcsolatokat.

Az egészséges versenyszellem, a munkatársak közötti tusakodás minden munkahelyen jelen van. Ám míg a verseny egészséges és növeli a munka hatékonyságát, addig az agresszió káros, és komolyan árt a vállalati légkörnek. A csoportokon, osztályokon belüli rangsor kialakítását sokszor arrogáns hangnem és agresszív viselkedés kíséri. A munkatársak személyiségétől függően automatikusan alakul ki a rangsor: lesznek hangadók, lázadók, duzzogók, végrehajtók és ötletemberek - állítja Vajda Péter tanácsadó. Fontos, hogy a hangadó milyen irányban befolyásolja a környezetét. A pesszimista véleményvezérek sokat árthatnak a hangulatnak és a munkavégzésnek is, míg az optimistákkal, a közösségért hangot adókkal érdemes időnként a vezetőknek is konzultálni. Vajda Péter szerint ugyanis a pozitív véleményvezérek jól és globálisan látnak rá saját csoportjukra, sőt néha nagyobb egység, akár az egész cég működésére is. Épp ezért célszerű szövetségest keresni bennük. Ugyanilyen fontos kezelni a pesszimista hangadókat, mivel körülöttük "nyílik az agresszió virága" - fogalmaz a szakember.

Agressziót teremthet egy munkahelyi csoporton belül például egy új munkatárs érkezése. A csapatban elfoglalt hely biztosítása, az előmenetel ugyanis fontos dinamizálója az agresszív történéseknek. Az eredeti egyensúly megbillen, a megszokott szerepek felborulnak, és mindaddig zajlik a mozgás, míg egy új egyensúlyi állapot nem alakul ki - mondja Kelemen Terézia főorvos pszichiáter és addiktológus. A vezetők és alkalmazottak attitűdje, személyiségének összeillesztése is nagyon fontos. Nem véletlen, hogy a legtöbb hazai vállalat személyiségteszteket alkalmaz, és csak a már működőképes csapatba illőket veszi fel - húzza alá Vajda Péter.

Agresszivitáshoz vezet a munkakörrel való elégedetlenség, a túlzott munkavégzés, a családi probléma, különböző életvezetési gondok is.

Az agresszív viselkedést leegyszerűsítve - a formális csoport helyzetét figyelembe véve - a fenti folyamatok alapján három alaphelyzetre oszthatjuk:

Az agresszió súlyosabb formája, amikor konkrétan egyvalaki, egy munkatárs felé árad. Ilyenkor a vezető felelőssége, hogy megvédje az "áldozatot". Kezdetben kisebb konfliktusokkal kezdődnek a problémák. A történések szenvedő alanya úgy érzi, hogy rászálltak. Lassan kialakul a tanult tehetetlenség állapota, melyben a folyamatos agressziónak kitett személy egyre nyugtalanabb lesz, később komoly, majd állandósuló stressztünetek jelentkeznek nála, egyre kimerültebbé válik, testi és lelki tünetek jelenhetnek meg - ismerteti Kelemen Terézia. Egyre többet lesz távol a munkahelyétől, más munkahelyet keres, táppénzre megy, legrosszabb esetben feladja, és akár öngyilkossággal vet véget a történetnek.

Kelemen Terézia fontosnak tartja az agresszió munkahelyen belüli gyors kezelését, hiszen az a pszichés szövődményeken túl a munkához szükséges kreativitástól vonja el energiát. Az agressziót, mint minden gyomot, csírájában érdemes irtani - fogalmaz a szakember. Egy hosszú ideje fennálló agressziótól már nehéz megszabadítani a szervezetet - akár jogsértéshez, túlkapásokhoz is vezethet. Kiutat a vezetők önismerete és jó konfliktuskezelő képessége jelenthet. Ugyanilyen fontos a csoportfolyamatok megismerése, a munkahelyi, személyzeti ügyek kezelési stratégiáinak kidolgozása és a lehetséges problémákra való felkészülés.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.