Olimpia: jön az utóhasznosítás

Hatalmas sikerrel fejeződtek be tegnap a XXVIII. nyári olimpiai játékok Athénban. Görögország a felkészülés során kapott számtalan kritika ellenére bebizonyította, hogy képes az ötkarikás játékok zökkenőmentes lebonyolítására - erősítette meg a záróünnepségen Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke.

A nagy kérdés csak az, hogy miképpen tudják majd megoldani a létesítmények utóhasznosítását. A világ legnagyobb, 10 500 sportolóját felvonultató sporteseményeit nem mindig tudták telt ház előtt megrendezni.

Az olimpiára nem hivatalos adatok szerint 3,5 millió jegy kelt el. A szervezők várakozása szerint az értékesített belépők száma a játékok befejeztével meghaladhatja a 3,7 millió darabot, s ezzel a legutóbbi olimpiák közül Athénban értékesítették a legkevesebb belépőjegyet. A 4,5 millió lakosú görög fővárosban egyébként most kezdenek visszaszivárogni a helyiek, akik szabadságukat kifejezetten az olimpia augusztus végi időpontjára tették.

Görögország a hivatalos adatok szerint 6-7 milliárd eurót költött az olimpia előkészületeire, egyes szakértői vélemények szerint ez az összeg a 10 milliárd eurót is elérheti. A pluszköltséget a tervezettnél drágább infrastrukturális beruházások és a minden korábbinál magasabb biztonsági kiadások hozták. Minden korábbinál többet, 1,2 milliárd eurót fordítottak az olimpia biztonságának megteremtésére, ami háromszorosa a Sydney biztonságára elkülönített összegnek.

Magyarország ezúttal nemcsak komoly sikerei, hanem doppingügyei miatt is felhívta magára a figyelmet. Fazekas Róberttől és Annus Adriántól elvették az aranyérmet, és az ezüstérmet szerző Gyurkovics Ferenc súlyemelőt is megfosztották medáljától. A magyar sportolók ugyanannyi érmet gyűjtöttek Athénban, mint a sydneyi olimpián. A legeredményesebbek a kajak-kenusok voltak.