Tankönyvpiac: lassú, drága regisztrálás
Közoktatási tankönyvekből a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) becslése alapján tavaly 12-13 milliárdnyi fogyott, míg az idén már július végéig 12,6 milliárd forintért rendeltek az iskolák az Oktatási Minisztériumon (OM) keresztül a tankönyvlistán szereplő több mint 2800 közoktatási kiadvány közül. Jelenleg 86 kiadó könyveihez lehet hozzáférni, de ebből az első tíz lényegében lefedi a piacot, a többiek mindössze egy-két kötetet kínálnak.
A piacvezető Nemzeti Tankönyvkiadó most bejelentett privatizációja nem fog drámai fordulatot hozni - emeli ki Karlovitz János, a Tankönyvesek Országos Szövetségének (Tanosz) ügyvezető elnöke. Veszélyben érzi viszont bizonyos - például a gyógypedagógiai vagy a nemzetiségi - tankönyvek megjelentetését, mert ezt eddig elsősorban a kiadó vállalta magára. Nagy gondnak tartja, hogy az állam nem különbözteti meg a közoktatási tankönyvek piacát a másik három, más alapokon működő - szakképzési, felsőfokú, illetve egyéb - tankönyves piactól.
Koller Lászlóné, a TVOT elnöke sem számít nagy változásokra, ugyanakkor úgy véli, hogy nincs gazdasági oka a jól működő, piaci alapon szerveződő kiadó magánosításának. Nem fél viszont attól, hogy egy esetleges külföldi vevő beleszólna majd a tankönyvek tartalmát érintő kérdésekbe, hiszen a külföldi tulajdonban lévő hazai kiadók esetében sem volt még erre precedens.
Lakosi Gyula, a közel 20 százalékos piaci részesedésével második helyen álló, celldömölki Apáczai Kiadó gazdasági vezetője szerint viszont a cég eladása utat nyithat egy másfajta tulajdonosi szemlélet előtt, a gazdálkodás szigorításával csökkenhetnek a tankönyvárak. Egy külföldi vásárló belépése akár drasztikus áresést is eredményezhet, de a piaci verseny mindenképp élesedik majd.
Konkrét jelentkező hiányában csak találgatnak a lehetséges vevő személyéről: holland, német és finn cégek mellett hazai befektetők érdeklődését sem tartják kizártnak. Koller Lászlóné úgy véli: valószínűleg összeállnak, egy konzorcium - például egy kiadó és egy bank - tesz majd ajánlatot a Nemzeti Tankönyvkiadó megvásárlására.
Gyors változásra aligha kell számítani, hiszen egy új tankönyv megjelentetése igencsak hosszadalmas folyamat. A piaci szereplők szerint túlságosan drága és időigényes a tankönyvjegyzékbe kerülés, mert a jóváhagyással rendkívül sok hatóság foglalkozik. Ráadásul minden évben fizetni kell a jegyzékben maradásért, és ötévente az egész procedúrát újra le kell folytatni. A kötetek árát így a kiadók szerint a leginkább az adminisztráció visszaszorításával lehetne csökkenteni. A TVOT ezért azt szeretné, hogy ne a cégek, hanem az állam viselje ennek költségeit.
Pálfi József, a mintegy 40 százalékos piaci részesedésű Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint a költségek ellenére is érdemes rajta lenni a tankönyvlistán, mert az jó marketingeszközt jelent. Demeter László, a 10 százaléknyi szeletével harmadik legnagyobbnak számító Műszaki Könyvkiadó üzletágvezetője kiemelte: az iskolák a legtöbb esetben nem vállalják a listán kívüli könyvek bonyolult beszerzését. Koller Lászlóné mást tapasztalt: úgy tudja, hogy a jegyzéken kívüli tankönyvek forgalma az eladások 40 százalékát teszi ki.
A privatizációnál több gondot okoz a kiadóknak az, hogy az uniós tagság nyomán a szerzői jogdíjak fizetését kiterjesztették, így a tankönyvi közlésért is jár jogdíj a szerzőnek, illetve halálát követően hetven évig örökösének. Egyelőre a szakma sem tudja, hogy a májusi módosításnak milyen árfelhajtó hatása lesz, hiszen a költségnövekedés egy része csak jövőre jelentkezik.
Korábbi tapasztalat hiányában maguk a szerzők sincsenek pontosan tisztában az árakkal, így nem lehet megbecsülni, mekkora lesz a szerzői jogdíj mértéke. Pálfi József úgy látja, hogy nem lesz komoly árnövelő hatása, mivel a szerzők általában jelképes összeget kérnek. Ugyanakkor félő, hogy nagy változás lesz a kötetek tartalmában, és egyes tankönyvekben a még jogdíjköteles modern művek aránya csökken. A jogtulajdonosok felkutatása viszont aligha lesz gond: ezt a kiadók minden bizonnyal közösen, a TVOT-n keresztül fogják megoldani.
Az áremelésnek mindenképpen korlátot szab, hogy az OM a tankönyvekre maximális árat határoz meg, amelyet mostanság az inflációhoz hasonló mértékben emel. Viszont a közhiedelemmel ellentétben nem nyáron, hanem előző év őszén rögzítik az árakat - emelte ki Demeter László. Pálfi József aláhúzta: az áremelésbe az érintett kiadóknak nincs igazán beleszólásuk.
Az eladás előtt álló Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. eredményes évet zárt tavaly, hiszen az 5,8 milliárdos árbevételhez 427 milliós adózott eredmény járult. Ez elsősorban a költségek lefaragásának köszönhető, hiszen az árbevétel növekedése alig maradt el az inflációtól.
Pálfi József hangsúlyozta, hogy sikerük egyik forrása a cégről kialakult imázs. 34 százalékos piaci részesedésükkel piacvezetők ugyan, de szeletük az elmúlt három évben évi egy százalékponttal csökkent. Kiemelte: a hazai közoktatás teljes lefedésére törekednek, és ha ez egyes könyveknél nem rentábilis, akkor pályázati úton elnyerhető állami támogatással igyekeznek lehetővé tenni a kiadást.
Az ország legnagyobb magán-tankönyvkiadójának számító Apáczai Kiadó is sikeres évet tudhat maga mögött: a forgalom és a bevétel egyaránt nőtt. A bevételének 95 százalékát tankönyv-értékesítésből elkönyvelő cég korai piaci megjelenésének és a termékek esztétikus megjelenésének köszönhetően az alsó tagozatosoknak szóló könyvek piacán máris 64 százalékos részesedést ért el, de terveik szerint növelik a felső tagozatban használt tankönyvek és a nyelvkönyvek eladását is. Lakosi Gyula elmondta: a családi vállalkozásként induló középvállalatnak most megfelelő szervezeti forma kialakítása és az integrált vállalatirányítási rendszer kiépítése a legfontosabb gondja.
A szakképzésben használatos könyvek piacán hagyományosan a Műszaki Könyvkiadóé a legnagyobb szelet, de a közismereti szegmensben is erősek. Demeter László úgy véli: a privatizáció nem érinti majd a holland kézben lévő cég életét. A piacon sem lesznek nagy változások, hiszen még ha egy nagy piaci szereplő veszi is meg a Nemzeti Tankönyvkiadót, részesedése akkor is 50 százalék alatt marad. A magánosítás nincs veszéllyel a tankönyvellátásra sem, hiszen több cég is foglalkozik kis példányszámú könyvek megjelentetésével. Az állami források biztosítják, hogy minden típusból legyen egy-egy könyv forgalomban.
Demeter László elmondta: a csökkenő gyermeklétszám hatását minden cég megérzi, s komoly kihívás, hogy ez ne jelenjen meg közvetlenül az árbevételben. A másik nagy problémájuk, hogy a magyarországi előállítási költségek alig maradnak el a nyugatitól, de a nagyobb vásárlóerő miatt ott öt-nyolcszor drágábban lehet egy-egy tankönyvet értékesíteni.
