A gázáremelés elkerülhetetlen

Mivel Magyarország az évi 13 milliárd köbméteres földgázfelhasználásának 70 százalékát importból fedezi, alapvetően a világpiaci olaj- és földgázárak mozgása határozza meg az itteni hatósági árakat. A közüzemi piacon ellátási kötelezettséggel bíró Mol Rt.-nek - a fő beszállító Gazprommal kötött szerződése szerint - az elszámolás a londoni nemzetközi olajtőzsde kilenchavi gáz- és tüzelőolaj átlagárainak alapján történik, dollárban. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az időszakos árhullámhegyek, de a -völgyek sem éreztetik automatikusan hatásukat, a rövid idejű ármozgásokat a rendszer kiegyenlíti. A hosszabb időszakra vonatkozó áremelkedések azonban némi késéssel mindenképpen begyűrűznek a magyar piacra. A dollár alapú elszámolás következtében a forint közelmúltbeli erősödése tompította a világpiaci ármozgások hatását.

A jelenleg érvényes hatósági árak azonban a mainál lényegesen alacsonyabb olajárhoz igazodnak. A számítások szerint 32,5 dolláros szintig fedezik a hatósági árak a földgázimport költségeit. A világpiacon azonban ennél lényegesen magasabb szinten, 40 dollár körül stabilizálódtak az árak. Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza ezzel kapcsolatban a Világgazdaságnak is több ízben jelezte, az első fél évben a kedvezőbb árviszonyok és az erős forint eredményeként a Mol Rt.-nél közel százmillió dolláros tartalék képződött. Ezt az olajtársaság el is különítette első félévi gyorsjelentése szerint, szűkösebb időkre. Ez a tartalék a MEH szakértői szerint 3-4 hónap alatt elfogy, vagyis az áremelés akár már az év vége előtt, de a jövő év elején mindenképp indokolttá válik. Az áremelés politikai okokból történő elhalasztása a Mol Rt.-nek százmillió, egyes becslések szerint milliárdos veszteséget okozhat, másrészt ronthatja a gázüzletág folyamatban lévő eladása során az olajtársaság alkupozícióját.

A szakértői előrejelzések szerint egyébként a magyarországi hatósági gázárak öt-hét év alatt válhatnak igazán piaci alapúvá. Mint ismert, ma a lakossági fogyasztók esetében egy a hazai kitermelésű földgáz bányajáradékára alapozott árkiegészítő rendszer tompítja az ármozgások hatását. A rendszer működésének sajátja, hogy magas olajárak mellett a kompenzációs alapban is nagyobb összeg gyűlik össze, miután a Molnak a hazai kitermelési és az importköltségek közötti különbözetet kell befizetnie. A Mol becslése szerint ennek ellenére szükséges volna az áremelés még az idén, mert a kompenzációs alap sem tart ki december 31-ig. A nagyfogyasztói árak uniós öszszehasonlításából kitűnik, hogy minél nagyobb a belföldi gázkitermelés aránya az ország fogyasztásán belül, annál nagyobb az esély az alacsonyabb értékesítési árra - emlékeztetnek szakértők. Ez alól egyedül Franciaország kivétel, ahol azonban a korábbi francia gyarmattal, az unió egyik legjelentősebb földgázbeszállítójával, Algériával fennálló nem igazán piaci alapú gázbeszerzés teszi lehetővé.