Apadó fővárosi zöldterületek
Folyamatosan csökken a fővárosi zöldterületek aránya: a belvárosban a mélygarázsépítéseknek, a külső kerületekben pedig az épülő lakóparkoknak és bevásárlóközpontoknak esnek áldozatul a fák - érvelnek a zöldek. A fővárosi önkormányzat szerint viszont jelentős csökkenés nincs, hiszen a fákat pótolják. A fákat védő jogszabályok ellenben itthon lazábbak, mint külföldön.
Budapesten a zöldterületek aránya összességében nem roszszabb, mint az Európai Unió más nagyvárosaiban. Az unió ajánlása szerint az lenne ideális, ha a városokban átlagban 21 négyzetméter zöld felület jutna minden lakosra, a magyar főváros ettől kissé elmarad: Budapesten egy főre átlagban 16 négyzetméter jut. Ehhez hasonlóak az arányok a dél-európai fővárosokban is, a zöld területek aránya számottevőbben csak az északi, környezettudatosabb országokban - Dánia, Svédország, Németország - nagyobb. A gond az, hogy ezek egyenlőtlenül oszlanak el a belső és a külső kerületek között: a VI. kerületben például mindössze 0,6 négyzetméter jut egy lakosra, de nincs jobb helyzetben az V. és a VII. kerület sem - magyarázta a Védegylet munkatársa. Jávor Benedek szerint mindez pedig azért aggályos, mert a belvárosban a legnagyobb az átmenő forgalom, így leginkább itt lenne szükség a légszennyeződés megkötésére és szűrésére hivatott zöld felületekre. A Védegylet adatai szerint a fővárosban a rendszerváltás óta legalább három városligetnyi park és erdő tűnt el. A zöldek szerint a belvárosi közparkok és fasorok leginkább a mélygarázsépítéseknek és az irodaépítési láznak esnek áldozatul. A környezetvédő civil szervezetek szerint, ami a külső kerületeket illeti, Budán az erdős területek megfogyatkozása az egyik legnagyobb gond. A Védegylet szerint ugyanis a Budapesti Erdészeti Rt. profitorientált vállalat, s emellett Budán a zöldövezeti lakóparképítések, Pesten pedig a belterületbe vonás miatt csökken a zöld felület.
A mélygarázs- és az irodaépítések miatt nem csökken a zöldterületek aránya, a kivágott fákat pótoljuk. A főváros gondozásában 30 ezer sorfa van, évente pedig átlagban 350 ezer egynyári virágot telepítünk - reagáltak kérdésünkre a fővárosi önkormányzat szakértői. Ugyanakkor a Védegylet a pótlási kötelezettséget is aggályosnak tartja, mégpedig azért, mert a jogszabályok szerint a kivágott fát a főváros bármely részén lehet pótolni, vagyis nem kötelező a helyszín közelében. A Roosevelt téren épült mélygarázs miatt kivágott fákat például a Gellért-hegyen pótolták. Ráadásul a pótolt fának a lombfelülete mindig kisebb, így az kevesebb port, szennyeződést is tud megszűrni - érvelnek a zöldek.
