Nehéz helyzetben a hűtőipari exportőrök

A fagyasztott termékek iránti hazai kereslet dinamikusan nő. Az elmúlt öt évben megduplázódott a fogyasztás, így már eléri az évi 10-12 kilogrammot is személyenként. Mivel még nagyon messze vagyunk az európai vagy észak-amerikai fogyasztástól, amely a magyarnak többszöröse, s továbbra is évi 5-10 százalékos fogyasztásnövekedés várható, sőt annak tudatosítása, hogy ezen élelmiszerek tartósítószer nélkül készülnek, újabb lendületet adhat a keresletnek.

Ennek ellenére Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség (MHSZ) elnöke úgy látja: az egykoron slágerágazatnak számító honi hűtőipari fejlődés két-három éve megtorpant, és a 35-40 milliárdos iparág ma már a fennmaradásért küzd. A visszaesés néhány társaság felszámolásához vezetett, míg mások profilváltással próbálkoztak. Ugyanakkor számítani kell a szektorban megindult koncentráció folytatódására, felgyorsulására is. A szövetség 2004-re 180 ezer tonnás hűtőipari termelést prognosztizál (ennek 65-75 százaléka zöldség- és gyümölcstermék), pedig három-négy éve 220 ezer tonna volt a hazai cégek összteljesítménye. Az FVM adatai szerint közel ötven cég alkotja a hűtőipari szektort, de a hazai termelés több mint 60 százalékát a 6-8 legnagyobb vállalat adja.

A legfontosabb alapanyag, a zöldségfélék árai az EU-csatlakozás után megszüntetett támogatások következtében növekedtek meg, mivel a termelők a feldolgozókon kívánták érvényesíteni árbevétel-kiesésüket - emelte ki Baráth Zoltán, a Fevita Székesfehérvári Hűtőipari Rt. termelési és marketingigazgatója. A költségek nagy hányadát kitevő energia árának emelkedése, a környezetvédelmi adó és a csomagolóanyag-termékdíj bevezetése is rontja az ágazat helyzetét. Ezek együttesen az inflációt lényegesen meghaladó költségnövekedést eredményeztek.

Miközben az előállítás drágul, nehezebb az értékesítés is. A kivitelt a 2001-ben megszűnő exporttámogatás és a forint erősödése nehezíti, így az ágazat jövedelmezősége nagymértékben lecsökkent. Ez visszahat az alapanyag termelésére és annak feldolgozására egyaránt.

Ha a tendencia folytatódik, az a zöldség- és gyümölcstermesztés nagyarányú visszaeséséhez vezethet. Ezt különösen a zöldborsó, a csemegekukorica, a hagyma, a gyökérzöldségek és néhány gyümölcsfajta (meggy, kajszi és bogyós gyümölcsök) sínyli meg - tette hozzá Cseh László.

A főbb termékekből túltermelés van Európában, ami szintén rontja a magyar hűtőipar pozícióit, de a konzervipar is hasonló gondokkal küszködik. Ez leglátványosabban a csemegekukoricánál mutatkozik meg. Bár négy év alatt megduplázódott a magyar termelés és jelenleg meghaladja a többi EU-tag össztermelését, mégis a megélhetés határán mozognak az érintett cégek.

Ráadásul az uniós csatlakozástól remélt előnyök egyelőre nem mutatkoznak, megindult viszont a gyengébb minőségű külföldi áruk áradata. Így a belföldi árszint csökken, és a importtermékek további térnyerésére kell számítani. Cseh László szerint ez együtt járhat az élelmiszer-biztonság, a -megbízhatóság romlásával. A lengyel és szlovák termékeknél az ottani alacsonyabb ár- és költségszínvonal, míg a holland és belga áruknál a hatékonyságbeli előnyök teszik rentábilissá az erős forint által is támogatott behozatalt.

A szövetség abban bízik, hogy a gazdaságpolitika szereplői felismerik: az exportélénkítés érdekében változtatni kell az árfolyam-politikán, mielőtt viszszafordíthatatlan folyamatok következnének be a nagyrészt exportra termelő hűtőiparban. Az MHSZ energiáját most az uniós szervekkel való kapcsolatrendszer kialakítása, valamint az ehhez szükséges szervezeti átalakulás köti le. A legfontosabb termék piaci pozíciójának visszaállítására a csemegekukoricával foglalkozó képviselet már meg is alakult.

A fagyasztott félkész és készételeket gyártók lényegesen jobb helyzetben vannak a felfutó hazai fogyasztásnak köszönhetően, de főként a speciális magyar ételeknél bíznak az exportlehetőségek bővülésében is. Ugyanakkor ez a részpiac még meglehetősen kicsi, a hűtőipar mindössze 10-15 százalékát adja. Bár csak öt-hat cég érdekelt benne, növekvő szerepét senki sem vonja kétségbe.

A tavaly 34,5 milliárdos árbevétel mellett 1,6 milliárd forint adózott eredményt elérő Globus Konzervipari Rt. magyarországi hűtőipari kapacitása évi 80 ezer tonna, így - mintegy negyven százalékos részesedéssel - piacelsők. Lengyel leányvállalatuk négy üzeme további 40 ezer tonna gyártására képes - mondta el Jéhn József, a társaság alelnöke. Ahogy az ágazat legtöbb szereplője, a Globus sem képes azonban kapacitását teljesen kihasználni. A BÉT-en is jegyzett társaság hűtőipari tevékenysége elsősorban mezőgazdasági termékek feldolgozására terjed ki, amely 2-5 százalékos árbevétel-arányos nyereséget hoz.

Jéhn József alapvető gondnak tartja, hogy a belföldi piac nem képes felszívni termékeiket, és - elsősorban a dollár alapú piacokon - jelenleg szűkek kiviteli lehetőségeik is. Az euróövezetbe valamivel könnyebb az export, de itt is csupán a költségfedezet körül teljesítenek. Az orosz piacon a gyenge dollár miatt másfélszeres áremelés lenne indokolt, de ennek csak kis hányadát tudták keresztülvinni. Az orosz jelenlét ennek ellenére stratégiailag fontos a cégnek, mert szerintük ott hosszú távon nagy lehetőségek kínálkoznak.

A másik, a szintén tőzsdén jegyzett nagy ágazati szereplő, a Fevita Rt. éves termelése 17-18 ezer tonna, amelynek 80 százalékát a zöldségfélék teszik ki. A társaság a termékeinek mintegy felét exportálja. A cég elmúlt évét a közepesnél valamelyest gyengébbnek ítélte meg Baráth Zoltán, hiszen csupán 30 milliós adózott eredményt értek el, 3,9 milliárdos nettó árbevétel mellett. Ez szerinte - a már említett gondok mellett - az alapanyag-termelést visszavető időjárásnak tudható be. Ugyanakkor a nemrég nyilvánosságra hozott idei első féléves gyorsjelentésben az adózott eredmény már 33 milliós mínuszt mutat.

Baráth Zoltán szerint problémát jelent, hogy a költségnövekedés ellenére hazai eladási áraikat kénytelenek voltak 10-20 százalékkal csökkenteni. Erre egyrészt a belföldi bolthálózatok ereje miatt kényszerültek, másrészt a csatlakozást követően meginduló import is növeli a belső versenyt. A cég igyekszik előremenekülni, ezért a SAPARD-program támogatásával technológiai fejlesztéseket hajtanak végre, és költségcsökkentést is terveznek, amely egyes, szervesen nem kapcsolódó tevékenységek kiszervezését is jelentené.