Erőművi korszakváltás
Az európai uniós környezetvédelmi előírások hatálybalépése, s az ezzel öszszefüggésben végrehajtott tüzelőanyag-váltási beruházások miatt rövid távon csökken a szénerőművek részesedése a hazai energiatermelésben, ám ezt követően stabilizálódhat a szenes létesítmények aránya. A paksi atomerőműben bekövetkezett üzemzavar következtében 2003-ban a fosszilis energiahordozók felhasználásának aránya még növekedett is valamelyest, azonban ez átmeneti jelenség volt, s rövid távon a széntüzelésű energiatermelők szerepének csökkenése a jellemző, miközben hosszabb távon a szénerőművek fennmaradásával számol a kormányzat is.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) az európai uniós emissziókereskedelemre történő felkészülés jegyében a közelmúltban közzétett egy kutatást az egyes ipari ágazatokban várható folyamatokról. Ebben a tárca szakértői azt prognosztizálják, hogy a 2003 és 2005 közötti időszakban a széntüzelésű energiatermelő kapacitás öszszességében évi 1800 MW-ról 1170 MW-ra csökken a leállások és az átalakítások következtében, ám ezt követően a szénerőművek részesedése lényegében stabilizálódik.
Az EU brüsszeli levegőtisztasági normáinak átvételével, 2005. január 1-jétől jelentős szigorodnak a széntüzelésű erőművek működési feltételei, s ennek a nagyobb létesítmények csak a kén-dioxid kiszűrésére alkalmas füstgáztisztítók felszerelésével tudnak megfelelni. Ennek megfelelően a Mátrai Erőmű Rt. visontai létesítményének blokkjait már 2001-ben felszerelték a füstgáz-kéntelenítő berendezésekkel, s hasonló berendezés kezdi meg üzemét az idén a Vértes Erőmű Rt. oroszlányi egységénél is. Ezzel szemben a bánhidai erőműnél a költséges beruházás helyett a leállást választották, több cég pedig a tüzelőanyag-váltás mellett határozott.
Az AES Borsodi Energia Kft. kazincbarcikai erőművében biomassza-tüzelésre tértek át, s részben biomassza, részben pedig gáztüzelésre álltak át a pécsi Pannonpower Rt.-nél is. Ugyanakkor az utóbbi létesítménynél az egyik blokk széntüzelésű maradt, s továbbra is szenet égetnek a tiszapalkonyai és az ajkai erőműnél is. Igaz, speciális jellemzőik miatt ezek a létesítmények várhatóan a kéntelenítőberendezések felszerelése nélkül is képesek lesznek megfelelni a levegőtisztasági követelményeknek.
A jelenleg is folyó fejlesztések és átalakítások levezénylését követően stabilizálódhat a szenes erőművek szerepe, sőt, hosszabb távon akár új szenes fejlesztési tervek is felvetődhetnek - erősítette meg Civin Vilmos is. A Magyar Villamos Művek Rt. környezetvédelmi osztályvezetője elmondta: ez leginkább a Mátrai Erőmű Rt. esetében valószínűsíthető, ugyanis a cég visontai létesítményében meglévő két kisebb, 100-100 MW-os blokk élettartama a következő évtized elején lejár, s nagyon valószínű, hogy a vállalatnak a felújítás helyett érdemesebb lesz egy új, korszerű létesítményt építenie. Ehhez a hely adott, a helyi lignitvagyon pedig még hosszú időn keresztül elegendő a tüzelőanyag-igény kielégítésére. Ugyanakkor egy ilyen beruházás előtt az érintetteknek figyelembe kell venni, hogy az európai uniós emissziókereskedelemben a szénerőműveknek van a szüksége a legtöbb kibocsátási egységre, s a kvótaárak alakulása befolyásolhatja majd a megtérülési mutatókat - tette hozzá Civin Vilmos.
A piacszabályozással, a tüzelőanyagárak alakulásával és a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerének a villamosenergia-szektorra gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonytalanságokra a KVM tanulmánya is felhívja a figyelmet, s az utóbbinál a tárca szakértői is a gáztüzelésű áramtermelés versenyképességének erősödését valószínűsítik az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás miatt. A szenes létesítmények magasabb szén-dioxid-emisszióját jelzi, hogy Magyarország nemzeti kiosztási terve értelmében a legtöbb kibocsátási kvótát a visontai erőmű kaphatja meg az emissziókereskedelmi rendszer beindításával összefüggésben.
Ezzel szemben - hosszabb távon az erőművek mellett - a cementgyáraknál is felvetődhet, hogy a biomasszán és a gumihulladékon kívül részben szenet tüzeljenek el, s további bizonytalan pont az osztrák határ melletti Torony község térségében meglévő lignitvagyon kiaknázásának lehetősége. A szakértők szerint a feltárt lignitvagyon jelentős, igaz, itt zöldmezős beruházásra lenne szükség a kitermelés és az energiatermelés elindításához, s kétséges, hogy ezt el lehet fogadtatni a térségben, amelynek települési önkormányzatai a kutatófúrások felújítását is ellenezték.
