Békésben van a legtöbb jó föld

Magyarországon Békés megyében van a legtöbb jó minőségű földterület. A közepes kategóriában az élbolyban van Komárom, Nógrád és Vas megye, míg a legtöbb gyenge minőségű föld Csongrád és Zala megyében található. A falugazdászok leginkább Fejér megyében jeleztek változó minőségű földeket - derül ki a GKI Rt. felméréséből.

A GKI Rt. tizenkilenc megye 105 falugazdász-területközpontjában a mezőgazdasági földek forgalmáról és a bérleti viszonyok alakulásáról érdeklődött a szakembereknél. Kiderült, hogy az egy felmért falugazdász-területhez tartozó mezőgazdasági földterület átlagos nagysága 36 ezer hektár, ennek szóródása azonban jelentős, 19 ezer hektár. Fejér megye területén találták a legnagyobb egy falugazdászközponthoz tartozó átlagos mezőgazdasági földterületnagyságot: 58 ezer hektárt, és Vas megyében a legkisebbet: 6,2 ezer hektárt.

Az átlagos aranykorona- (ak-) érték tekintetében a földek a megyékben jellemzően a közepes (15-25 ak) értékbe tartoznak. A megkérdezettek 47 százaléka sorolható ebbe a kategóriába, míg gyenge értéket (15 ak alatt) mutatott a megkérdezettek 17 százaléka, jó ak-értéket pedig a megkérdezettek 12 százaléka, míg 21 százalék volt azoknak a száma, akiknél változó volt a földterület aranykorona-értéke.

A mágocsi 7-9 aranykoronás és a mórahalmi 4-5 aranykoronás földek, valamint a Polgár környéki 40 aranykoronás löszháti területek között természetesen nemcsak termőképesség, hanem forgalmi érték tekintetében is jelentős különbségek vannak.

A termőképességet kifejező aranykorona-érték és a földterület elhelyezkedése (város, főváros környezetében, autópálya, egyéb szállítási útvonal mellett, turisztikai célterület közelében stb.) együttesen határozzák meg a földek forgalmi értékét. A mezőgazdasági termőterületek esetében az európai uniós föld alapú támogatási rendszer nem veszi figyelembe a földek termőképességét, csak azt, hogy milyen funkciót töltenek be (szántó, gyep, legelő, gyümölcsös). Ez a jövőben kiegyenlítődést hoz a földárakban, illetve az aranykorona-érték differenciáló hatásának csökkenéséhez vezethet.

A földforgalomban az átlagos tulajdoni ár a hektáronként 585 ezer forint volt. A legmagasabb ára 10 millió forint, a legalacsonyabbé 10 ezer forint volt. A földárak többsége az átlag alatt volt. Átlag feletti árakat Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében találtunk. A bérleti díjak esetében az átlag a 15 ezer forint/hektáros bérleti díj, a legmagasabb a 49 ezer forintos, a legalacsonyabb a 3,5 ezer forintos hektáronkénti bérleti díj volt. A válaszok többsége az átlag körüli csoportosult.

Általánosan jellemző, hogy a támogatások mértékének növekedésével a bérleti díjak is emelkedni fognak. Várhatóan a legtöbb helyen ez azt jelenti, hogy a földhasználó által felvehető támogatásnak egy bizonyos százalékára a bérbeadó igényt fog tartani. Már több körzetben volt arra példa, hogy a támogatások százalékában határozták meg a bérleti díjat.