Egy, kettő: indulhat a béralku!

Ha egy munkavállaló béralkuja rosszul sikerül, és havonta például 30 ezer forinttal kevesebbet visz haza, az éves szinten 360 ezer forint mínuszt jelent számára. Arról nem is beszélve, hogy később a fizetésemeléseinél is alacsonyabb összegről indul. Az a jövedelem, amelyben megállapodott, évekre meghatározza a motivációját, a lelkesedését a munkáltatója felé, épp ezért nem mindegy, hogy az állásinterjú során hogyan alkuszik valaki.

A legtöbb vállalatnál nem adnak ki információt arról, hogy milyenek a kereseti lehetőségek a cégnél, és azt sem könnyű megtudni, hogy mi az ő elképzelésük, legtöbbször a pályázótól várják az összeg megjelölését. A pályázónak úgy kell irányítani a beszélgetést, hogy ne kelljen konkrét összeget megneveznie, és mégiscsak a másik fél tegye meg az ajánlatát - javasolja Horváth Éva, a Jobserver Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint meg lehet fordítani a játszmát úgy, hogy a jelölt visszakérdez: "A munkakörrel járó feladatokat, felelősségeket figyelembe véve mennyit szánnak önök erre a pozícióra? Hasonló pozíciókban másoknak itt milyen jövedelemcsomagjuk van?"

A leendő munkáltató rendszerint tól-ig összeget mond. A pályázónak ezek után a felső határt kell kiindulópontnak venni, és saját bérigényét onnan kezdeni. Ha a munkáltató havi 350-400 ezer forintot kínál, a keresetigény legyen 400-450 ezer forint - tanácsolja Horváth Éva, aki szerint nem szabad szégyenlősnek lenni, de szemtelennek sem.

Ezt erősíti meg Vári Gergő, a Profession.hu ügyvezető igazgatója is. Nagyon fontos, hogy a munkavállaló tudja, nem szívességet kér, hanem üzleti ajánlatot tesz. Ezt persze csak akkor teheti teljes magabiztossággal, ha ismeri saját piaci értékét - hangsúlyozza a szakember. Mindenképpen javaslom a munkavállalóknak, mielőtt elmennek egy állásinterjúra vagy fizetésemelésről tárgyalnak a főnökükkel, tájékozódjanak az iparágról és azon belül a saját szakterületük értékéről is - fogalmaz Vári Gergő, aki szerint fejvadász tanácsát is érdemes kérni.

Internetes topikokban, ismerősöktől, a KSH adataiból is érdemes információkat szerezni, mennyit is lehet keresni abban a pozícióban, amelyet épp megpályázunk. A tényleges béralku során mindenképp tanácsos rákérdezni, milyen tételekből áll a kompenzációs csomag, van-e jutalék, 13. havi fizetés, vagy milyen körűek a béren kívüli juttatások. A cégautó biztosítása vagy annak teljes körű költségtérítése például sokat módosíthat a havi kiadásokon.

Kétféle cégről beszélhetünk; az egyiknél fix besorolás szerinti fizetések vannak (például Hay kategóriák), a másiknál valóban egyedi bérmegállapodásokra kerülhet sor - válaszolta kérdésünkre Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető partnere. Az elsőnél nagyon nehéz alkudni, maximum a kategórián belüli 5-10 százalékot lehet elérni, sőt, az ilyen pozíciók esetén gyakran már az első interjún meg is mondják az elérhető fizetés nagyságát, vagyis később már értelmetlen minden alku. A szakember tájékoztatása szerint az ilyen "fizetési kategóriás" megközelítés leginkább a multikra, gyártó cégekre, illetve beosztotti, szakértői és középvezetői pozíciókra jellemző. Egyedi bérmegállapodások esetén mindenki vérmérséklete szerint alkudhat - fogalmaz a szakember. Akár 30-40-50 százalékos bértöbblet is elérhető a kiinduló összeghez képest. Ez a megközelítés a kisebb cégeknél jellemző, illetve speciális és vezetői pozíciók esetén gyakori.

Adjuk el magunkat - ez a legfontosabb, tanácsolják szakértőink. A munkavállalónak először meg kell teremtenie az igényt önmaga iránt, el kell adni egyedülálló képességeit, tapasztalatait, és csak utána lehet árról beszélni. A jövedelem ezekért jár és az adott munkáért, ezért szakértőink szerint fontos, hogy béralkura csak akkor kerüljön sor, ha a pályázó már pontosan ismeri a munkakör tartalmát, a munkaidőt, a munkakörülményeket és a felelősséget.