Európai szabványok születnek

A szabványok a gazdasági élet szereplői önkéntes tevékenységének eredményeképp jönnek létre, tehát alkalmazásuk célszerű, de egyáltalán nem kötelező. Bármely EU-tagállam azonban kivételes esetekben előírhatja bizonyos szabványok kötelező érvényét.

Az EU-ban használt szabványok szigorú követelményeket írnak elő a vállalkozások számára, így alkalmazásuk a versenyképesség egyik alapvető feltétele - számolt be az új FM-szabványokat előkészítő munka hátteréről Czerny József, a Magyar Ingatlanszövetség kezelői bizottságának elnöke a Springer Magyarország és a Magyar Ingatlanszövetség által november 10-11-én megrendezett Ingatlanszakma című konferencián és kiállításon.

A szakértő magyarázatában felvázolta: a tagországok közötti kereskedelmet fékező vámok és mennyiségi korlátozások lebontása után a szabványok különbözősége vagy éppen hiánya fékezi az áruk és szolgáltatások szabad mozgását. Ennek leküzdésére Európa-szerte élénk szabványosítási munka folyik, ebbe a sorba illeszkedik bele a többéves előkészítés után, 2003 szeptemberében Bécsben megalakult CEN TC 348 Facility Management európai szabványbizottság.

A létesítménygazdálkodás definíciójára, a szervezetek belső szolgáltatásaival való gazdálkodás feladatainak megfogalmazására jelenleg több, egymásnak részben ellentmondó nemzeti szabályozás létezik. Ilyenek az osztrák A7000 sorozat, a DIN

32 736, a norvég NS 3454, a holland NEN 2748, részben ide tartozik az ISO 15 686 is többek között. Több szakmai szervezet és magáncég dolgozott ki irányelveket és ajánlásokat, például a német GEFMA, a brit BIFM és az IPD. A legfőbb cél átlátható és egységes európai szabályozást kidolgozni az FM teljes területére. A munka eredményeképpen a szervezetek ugyanazt az osztályozást, fogalomrendszert használva képesek lesznek teljesítményüket ezen a téren is összemérni, és ez egyértelműen a költségek csökkentéséhez vezet. Egy európai irodai jellegű munkahely átlagos költsége mintegy 18 ezer euró évente, belátható, hogy a szabályozástól, egységesítéstől jelentős pénzügyi előny is várható.

Az európai létesítménygazdálkodási szabványok bevezetésétől azt is várja a bizottság, hogy tovább növeli a közbeszerzések átláthatóságát, különösen ha meggondoljuk, hogy az ilyen jellegű beszerzések döntő része erre a szolgáltatási körre esik, azaz az állami szervezetek működtetését szolgálja - érvelt előadásában és a csoportos vitában is a szakember. Hozzáfűzte: az egységesítés lehetővé teszi, hogy a kisebb és nagyobb szervezetek országuk határain kívül is eredményesen tudják nyújtani szolgáltatásaikat, mivel ugyanúgy fogalmazzák meg a feladatokat, ugyanolyan alapelvek alapján írják a szerződéseket, ugyanúgy minősítik a beszállítókat és az általuk elvégzett munkát! Gondoljuk csak meg, milyen nehézségekkel kerülne szembe egy magyar vállalat, ha mondjuk Hollandiában szeretne pl. épület-karbantartási munkákat elvállalni, de egy holland cég ugyanezzel a problémával néz szembe nálunk. A bizottság deklarált céljai között van a helyi kulturális adottságoktól független, egységes minőségi követelmények kidolgozása is. - hangsúlyozta Czerny József.

A CEN TC 348 két fő témára koncentrált az elmúlt két évben, nevezetesen a létesítménygazdálkodással kapcsolatos fő fogalmak definiálása, valamint a minőséget, értékteremtést és kockázatkezelést érintő létesítménygazdálkodási folyamatok azonosítása. A szabványosító munkabizottság két szabvány kidolgozásán munkálkodott: az alapfogalmak és definíciók területére, illetve a létesítménygazdálkodási szerződések kidolgozásának irányelveire.

Az egyik legfontosabb magának a létesítménygazdálkodásnak a definíciója:

"A létesítménygazdálkodás valamennyi olyan szolgáltatás tervezésének, menedzselésének és nyújtásának integrált megközelítése, amelyek egy szervezet fő tevékenységének támogatását szolgálják. Mindez magában foglalja olyan szabályzatok, belső szabványok és folyamatok kifejlesztését és implementálását, amelyek képessé teszik a szervezetet, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz, és növelje eredményességét."