Multinacionális érdekvédelem?
A dolgozókat leginkább védő kollektív szerződést csak ott lehet kötni, ahol van szakszervezet, és a legtöbb multinacionális vállalat szorgalmazza a szakszervezet létrejöttét. Persze van jó példa is. Laber Zsuzsa, az osztrák tulajdonban lévő, szuper- és hipermarketeket működtető Spar Magyarország Kft. kommunikációs vezetője lapunknak elmondta: cégüknél jól működik az érdekvédelem, létezik szakszervezet és kollektív szerződés is, így a munkavállalók érvényesíteni tudják érdekeiket. A közel 7,5 ezer dolgozót foglalkoztató Sparnál körülbelül 1200-an szakszervezeti tagok, és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez tartoznak.
Nem lehet általánosítani a magyarországi multiknál meglévő, vagy éppen hiányzó érdekvédelemmel kapcsolatban - nyilatkozta lapunknak az MSZOSZ elnöke. Wittich Tamás szerint a kép vegyes: vannak olyan cégek, ahol ebből a szempontból rendezettek a viszonyok, szakszervezetek működnek és kollektív szerződések védik a munkavállalókat. A rendszerváltás utáni időszakban a privatizáció során hazánkba települő multik másik részénél azonban még mindig megoldatlan az érdekvédelem - mondta Wittich Tamás. A legnagyobb szakszervezeti tömörülés elnöke úgy véli: például a hipermarketeknél dolgozók egy részét semmi sem védi a tulajdonosokkal szemben. Az MSZOSZ elnöke rámutatott: a multiknál egyébként is megfigyelhető egyfajta paternalista szemlélet, amellyel a tulajdonosok azt sugallják a dolgozóknak, hogy nincs is szükség érdekvédelemre, hiszen ők mint jóságos munkaadók mindig megvédik dolgozóikat. Az elnök szerint a legnagyobb probléma, hogy rengeteg olyan kis létszámú vállalkozás van ma Magyarországon, ahol megoldhatatlan az érdekvédelem, nem lehet szakszervezetet létrehozni.
Hasonló véleményen van Ká-
rolyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is. Szerinte a külföldi, multinacionális cégek döntő többsége munkaadóként tagja valamilyen érdek-képviseleti szervnek, de egy részük már nem tartja szükségesnek, hogy a munkavállalók számára is elősegítse ezt. Számos olyan külföldi cég van, amely szabadabban szeretne működni hazánkban, mint az anyaországban, ezért nem preferálja szakszervezetek alakulását. A VOSZ főtitkára is felhívta a figyelmet arra, hogy a kis létszámú cégeknél a legnehezebb utat találni a dolgozókhoz - mondta a főtitkár.
Hódi Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke közölte: a paternalista szemlélet mellett a cégek ódzkodnak a szerződéskötéstől, hiszen az abban foglaltakat illik betartani. A kollektív szerződés ugyanis a törvényben előírt jogoknál többet is tartalmazhat. Előfordult az is, hogy egy nagyobb cég vezetése kijelentette: ha létrejön a szakszervezet, felszámolja magyarországi működését. Az a jelenség is megfigyelhető, hogy a dolgozók sem sürgetik az érdekvédelmi tömörülés létrehozását az átlagosnál magasabb fizetések miatt.
