Skandináv módszer az élettartamköltségeknél
Feltétlenül tanulmányozásra méltó a skandináv létesítménygazdálkodási szakemberek által kidolgozott modell az épületek élettartamköltségének meghatározása, optimális kialakítása és tervezése szempontjából. Erre ismét ráirányította a figyelmet az Ingatlanszakma című konferencia, ahol egy teljes napot szenteltek a létesítménygazdálkodás témakörének. A szervező, a Springer Magyarország és a Magyar Ingatlanszövetség Svein Bjoenberg norvég professzort, az úgynevezett Nordic LCC (Life Cycle Costs) kérte fel ennek ismertetésére.
A szakértő a bevezetőben felidézte, hogy az épületek funkciója manapság sokkal gyorsabban változhat, mint a múlt évszázadban vagy azt megelőzően, s ez a gyorsulás - mint fontos tényező - értelemszerűen megjelent a költségek tervezésében is.
Az előrelátás azért mégsem új dolog, mint példaként említette: egy norvég falucskában már a 18. században kötelezővé tették, hogy három-négy évente karbantartsák a templomot, mint az egyik legfőbb épületet. Ez tehát amolyan előfutára volt a manapság divatos preventív karbantartási funkciónak.
Az élettartamköltségeket tervező szakembereknek kiemelten kell számolniuk a következményekkel, és az a leginkább célravezető, ha eleve alternatív megoldásokkal készülnek fel. Ezeket a költségeket természetesen évente alapos elemzésnek kell alávetni. Nem árt, ha úgynevezett faktoranalízist is készítenek, ezzel plasztikusabban kimutathatók az esetlegesen "megbújt" költségek.
Új, az előzőeknél jóval hangsúlyosabb az észak-európai létesítménygazdálkodási vezetők szerint a fejlesztési költségek beépülése az élettartamköltségekbe. Minthogy az NS 3454 modellt skandináv szakértők állították össze, a környezetvédelmi szempontokat az átlagos európai megközelítésnél jobban hangsúlyozzák benne.
Mi az előnye a skandináv modellnek? A professzor szerint az, hogy az élettartamköltségekről kialakult alaposabb kép javítja az egész létesítménygazdálkodást mint szolgáltatást, sokkal tervezhetőbb a teljes folyamat. Ráadásul minden költségszinten és mindenre kiterjedően meghatározzák az összes költségelem tartalmát.
Skandináviában az utóbbi időben már egységesülő eljárást használnak, és szinte mindenütt átveszik ezt a közösen kidolgozott modellt, ráadásul mindegyik északi országban saját nemzeti LCC-szakértői hálózat működik.
Az eddigi szakértői vizsgálatok szerint mindegyik északi országban jó tapasztalatokat szereztek a több éven keresztül kidolgozott modell életrevalóságával kapcsolatban. Magyarországon és Közép-Európa más országaiban várhatóan a közeljövőben dől el, hogy átveszik-e ezt a modellt a létesítménygazdálkodási szakemberek. Ha mégsem, akkor is érdemes alaposan tanulmányozni.
