Továbbképzés a nagyvállalatoknál
A gazdaság szereplői számára kulcsfontosságú kérdés, találnak-e megfelelő színvonalú munkaerőt tevékenységükhöz, humánfeltételeik alkalmasak-e a változó kihívások teljesítésére. Mindkét esetben vannak kedvezőtlen tapasztalatok. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett is nehézségekbe ütközik a célok megvalósítása a megfelelő munkaerő vagy a meglévő munkaerő tudásának hiányosságai miatt.
A vállalatok emiatt jelentős forrásokat fordítanak a foglalkoztatottak képességeinek fejlesztésére, a vállalatokon, intézményeken belüli felnőttképzésre. Bár a felhasznált forrásokról nincs pontos adat, becslések szerint a hazai és nemzetközi közép- és nagyvállalatok éves árbevételük 2-3 százalékát fordítják a munkavállalók továbbképzésére - közölte lapunk érdeklődésére Szi-
lágyi Antal, az Országos Felnőttképzési Tanács elnöke. Ez az öszszeg hazánkban meghaladja az évi 100 milliárd forintot. A hazai rendszerben működő szakképzési hozzájárulás - mértéke az összes bérjellegű kifizetés 1,5 százaléka - egyharmadát a vállalatok saját dolgozóik képzésére fordíthatják, ami a 30 milliárdos idei várható alaprészt tekintve 10 milliárd forintnyi további felnőttképzési célú ráfordítást jelent.
Arról sem állnak rendelkezésre adatok, évente hány ember vesz részt különböző vállalati továbbképzéseken, és ez mennyi munkaidő-igénybevételt jelent. Ha azonban ezeket a körülményeket is számba vesszük, a vállalati ráfordítások bizonyára megduplázódnak - tette hozzá Szilágyi Antal. Természetesen ezzel szemben áll a megtérülés, amit a képzettebb munkaerő által előállított értéktöbblet jelent.
A feladatokhoz folyamatosan bővülő források is rendelkezésre állnak. Az egyik a munkában állók számára is hozzáférhető felnőttképzési normatív támogatás, ami az idén 2,9 milliárd forint, valamint a gazdasági szerkezetváltást támogató felnőttképzési támogatási keret, ami mintegy 700 millió forint lesz.
A tapasztalatok szerint a közép- és nagyvállalatok hatékonyan kihasználják a rendelkezésre álló saját forrásokat és a támogatási lehetőségeket, ám a kis- és mikrovállalkozások igen kevéssé élnek a lehetőségekkel. Ez részben a képződő belső források kicsinységével, részben a támogatásokhoz való hozzáférés bonyolultságával magyarázható, azonban számuk és sok területen meghatározó jelentőségük miatt itt is megoldásokat kell találni a képzés ösztönzésére - hangsúlyozta Szilágyi Antal.
Külön kategória azoknak a munkavállalóknak a köre, akik nem a munkáltató támogatásával képzik tovább magukat, talán nem is minden esetben a munkáltató szándékával egybeeső irányokban. Róluk az idén tudunk először majd valamit az adóbevallások után, amikor már láthatjuk, hányan vették igénybe a képzési költség 30 százalékáig, illetve maximum 60 000 forintig terjedő adókedvezmény lehetőségét.
A Tréning Kerekasztal tapasztalatai alapján a 100-150 fő létszám feletti cégek költenek elsősorban munkatársaik szakmai továbbképzésére - közöltel lapunk érdeklődésére Drimál István elnök.
Az ezer fő feletti társaságoknál többnyire már belső képzési osztály vagy részleg segíti a munkatársak fejlesztését, és csak néhány programhoz kérnek külső tanácsadótól segítséget. A Tréning Kerekasztal első embere szerint aggasztó a kisvállalkozások képzési érdektelensége. A legtöbb száz fő alatti cégnél a tréningek és az oktatási programok sem jellemzők, a legnagyobb probléma viszont a vezetők felkészületlensége - véli a szakember. Ez nem csak a cég hangulatát, sikerességét is meghatározhatja. A hazai vállalatok évente átlagosan 8-10 napot szánnak különböző oktatásra a belső és a külső képzésekkel együtt. Ám tavaly akadt egy olyan cég is, amely összesen 48 napot áldozott tréningekre.
Számítások szerint Magyarországon átlagosan a GDP 0,38 százalékát fordítják ilyen célokra. Ez nagyjából megegyezik az EU nyugati országaiban lévő aránnyal, ott ugyanis ez a szám 0,4 százalék.
