Formailag igen, a lényeget illetően azonban nem tévedtek az orosz olajipari szakértők, akik néhány napja azt feltételezték, hogy a Juganszknyeftyegaz többségét december 19-én közel 10 milliárd dollárért megszerzett Baikal társaság mögött a Gazprom áll. E találgatás azon alapult, hogy az állam erősen támogatja az ország állami ellenőrzés alatt álló óriás cégének olajipari ambícióit. A feltételezést erősítette, hogy a Gazprom nemrég létre is hozott egy külön társaságot, amelybe meglévő, illetve begyűjtendő olajérdekeltségeit kívánta összefogni. Mégsem e fiatal cég, a Gazpromnyefty vásárolta meg a Baikaltól a Juganszkot, hanem a Rosznyefty.

A lényeg azonban ugyanaz, hiszen a teljes állami tulajdonban lévő Rosznyefty egyébként is arra vár egy nyári döntés alapján, hogy beolvadjon a Gazpromba. Vagyis akár a Gazprom, akár a Rosznyefty szerzi meg a Juganszkot, az a központi elhatározás válik valóra, hogy az orosz állam szerezze meg a Jukosz termelése 60 százalékát, azaz napi mintegy egymillió hordó olajat adó vállalatot. Most viszont a Juganszk közvetlen állami ellenőrzés alá kerül, míg a gazpromnyeftyes megoldással csak közvetve lenne az államé.

A Rosznyefty-ügylet kapcsán azt feltételezi az orosz Nyeftyegaz internetes lap, hogy Igor Szecsin - aki tagja Vlagyimir Putyin orosz elnök csapatának - állhat a Juganszk állam által kierőszakolt eladása mögött. Arra hamar fény derült, hogy a Baikal vezetése a Juganszk iránt szintén érdeklődött - de december 19-én nem licitált - Szurgutnyeftyegaz egyes vezetőiből állt össze. A rosznyeftyes kapcsolat kiderüléséig azonban két napig várni kellett, amíg december 23-án maga a cég elő nem lépett a háttérből, közölve, hogy megveszi a Juganszkot.

Szecsin a Rosznyefty vezérigazgatója. A vezetőt úgy tartják számon Oroszországban - írja a lap - mint a tisztviselők vezető sziloviki klánjának tagját. A klánról azt feltétezik, hogy háttérből segíti az állam fennhatóságát. Igor Szecsin korábban fordító volt. A lapnak nincs ismerete arról, hogy a vezető jártas lenne az üzleti életben.

A Jukosztól az ellene bő egy éve indult állami vizsgálatok nyomán ma már közel 25 milliárd dollárt követelnek pótlólag kivetett adók és bírságok formájában. Fizetni azonban nem tudott, mert az állam nem engedte, s más, általa javasolt megoldásra sem volt nyitott. A második legnagyobb orosz olajcég haláltusája hónapok óta tart. Vezetői a december 19-i árverés előtt csődvédelmet kértek és kaptak is a társaságnak egy houstoni bíróságtól, az aukcióra mégis sor került.