Felnőttképzés külföldön
A 82 millió lakosú Németországban a vállalatok évente 17 milliárd eurót fordítanak a munkavállalók továbbképzésének támogatására. A képzés és továbbképzés a piac és a verseny igényeihez igazodik. A felnőttek továbbképzésében jelentős szerepet játszanak az ipari és kereskedelmi kamarák. Egy-egy ilyen kamarai kurzus 600-1200 órás oktatást jelent, s a költsége 3000-től 8000 euróig terjed. Az a munkavállaló, aki ilyen tanfolyamot elvégez, bizton számíthat munkahelye megőrzésére. Egy idei felmérés szerint csaknem minden második német vállalat pénzzel és munkaidő-kedvezménnyel támogatja az igényeinek megfelelő kurzus résztvevőjét.
A felnőttek továbbképzése a felsőfokú tanulmányokat végzett felnőttekre is kiterjed. A szövetségi oktatási és kutatásügyi minisztérium tanulmánya szerint Németországban a végzős hallgatók 90 százaléka továbbképzi magát.
A 8,1 millió lakosú Ausztriában az (exportra) termelés majdani szereplői számára is kiemelt feladat a (kis)ipari szakmák oktatása. Az ebben részt vevő vállalatok, üzemek anyagi támogatást kapnak. Konkrét példa lehet erre Felső-Ausztria, amely néhány éven belül az exportját a jelenlegi évi 20 milliárd euróról 30 milliárdra tervezi növelni, az exportcégek számát pedig 4000-ről 6000-re emelné. Ezért a tartomány önkormányzata 8000-9000 eurót (kb. 2-2,2 millió forint) fizet minden egyes olyan vállalatnak, amely lehetővé teszi egy-egy jelentkező ipari tanuló hároméves képzését. Erre a célra a tartomány költségvetésében 2,5 millió eurót (kb. 620 millió forint) tartalékoltak. Az összeg tehát közel háromszáz ipari tanuló üzemi képzéséhez nyújthat pénzügyi segítséget.
Rudolf Trauner, a Felső-ausztriai Gazdasági Kamara elnöke szerint a képzési támogatásnak köszönhetően a vállalatoknak jó lehetőségük van arra, hogy gondoskodjanak a felnőtt szakmunkások iránti igény kielégítésére.
A nyolcmillió lakosú Svédország már a felnőtt külföldiek egyetemi oktatására is nagy hangsúlyt helyeznek.
Az OECD idei jelentése szerint 2002-ben a Svédországban tanuló egyetemisták 7,5 százaléka - 22 859 fő - külföldről érkezett. Ez az arány 1998-ban még csak 4,5 százalék volt. A megélhetési költségek ugyan magasak, ám a stockholmi parlament által elfogadott törvény lehetővé teszi a külföldi diákok számára a munkavállalást tanulmányi idejük alatt, s egyébként is: tandíjat nem kell fizetniük.
