Hatféle munkavállalás Németországban
Jelenleg hatféleképpen vállalhatnak munkát magyarok Németországban. Az úgynevezett munkaszerződési kvóta keretében idénymunkásként, vendégmunkásként, it-szakemberek a zöldkártyaprogram keretében, szolgáltatást nyújtó vállalkozó alkalmazottjaként, illetve önálló vállalkozóként. Arról pontos statisztikák nincsenek, hogy öszszesen hányan élnek ezekkel a lehetőségekkel, de a külföldieket nyilvántartó hivatal úgy tudja, jelenleg 54 ezer magyar él Németországban (legalábbis ennyien jelentették be németországi tartózkodási helyüket).
A munkaszerződéseseket (Werkvertrag) munkaadójuk küldi ki Németországba egy bizonyos feladat elvégzésére, meghatározott időre. Az ő munkavállalási engedélyük erre az időtartamra korlátozódik, s jellemzően az építőiparban dolgoznak. Az idén 3801 éves munkavállalási engedélynek megfelelő keret áll rendelkezésre a magyaroknak, de októberig csak 1600-at használtak el. Ennek ellenére vélhetően jövőre sem csökken a keret, igaz, nem is emelkedik majd - fejtegette lapunk kérdésére Torsten Christen, a szövetségi munkaügyi minisztérium illetékes referense.
Az idénymunkások (Saisonarbeiter) között leginkább lengyeleket találni, de tavaly 3500 magyart is foglalkoztattak a német cégek. Elvileg egész évben bármikor dolgozhatnak, de legfeljebb három hónapot (jövőre már négyet).
Vendégmunkás (Gastarbeiter) státusban legfeljebb 18 hónapra lehet munkát vállalni, elsősorban a nyelvi vagy szakmai továbbképzésre érkezőket foglalkoztatják ilyen módon.
Az it-szektorban eddig 17 ezer zöldkártyát adtak ki Németországban különböző számítástechnikai és hírközlési szakembernek, elsősorban indiaiaknak, júliusig 542 magyarnak is. Cégek vagy munkavállalók egyaránt kezdeményezhetik az ilyen engedély kiállítását, Torsten Christen szerint általában egy héten belül el is készítik. Szabadon vállalhatnak munkát Németországban azok is, akiknek munkáltatója saját, magyarországi munkavállalói révén nyújt szolgáltatást német földön. Ez a csatlakozási szerződés egyik vívmánya, s csupán három ágazatra nem vonatkozik: az építőiparra, a belső dekorációra, illetve a takarításra.
