Indul az emissziókereskedelem
Január 1-jén elindul az európai uniós emissziókereskedelmi rendszer, amelynek előkészítése Magyarországon is végső szakaszába ért. A szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszert átfogóan szabályozó kerettörvény tervezetének vitája a héten kezdődött meg az Országgyűlésben, a kormány pedig múlt héten határozott arról, hogy a hazai cégek a 2005 és 2007 közötti időszakra a korábban meghatározott 89,7 millió helyett 93,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásra feljogosító kvótamennyiséget kapnak ingyen. A nemzeti kiosztási tervet még Brüsszelnek is jóvá kell hagynia, ám az bizonyos, hogy a teljes hazai kvótamennyiség 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az érintett létesítmények között, a maradék 2,5 százalékot pedig aukción értékesítik.
A légköri üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó kvótakereskedelmi rendszer uniós szinten mintegy 21 ezer, ezen belül Magyarországon valamivel több mint 260 ipari létesítményt érint. A Brüsszelnek októberben elküldött kiosztási terv értelmében a hazai létesítmények között évi 29,9 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásra feljogosító kvótát osztottak volna szét, ám a piaci szereplők 10-15 százalékkal több kvóta kiosztását tartották volna indokoltnak ahhoz, hogy a cégeknél ne keletkezzenek pluszköltségek. A hiányzó mennyiséget ugyanis a cégeknek a piacon kell beszerezniük 2005 januárja után. A tényleges szén-dioxid-kibocsátásnak megfelelően a legtöbb kibocsátási egységet - a Mátrai Erőmű Rt.-vel az élen - az energetikai szektor cégei kapják, ám egyenként szintén jelentős mennyiségű kibocsátási egységet kap a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. dunaújvárosi üzeme, valamint a Duna-Dráva Cement Kft. és a Holcim Hungária Cementipari Rt. két-két cementgyára.
Az érintett létesítményeknek úgynevezett kibocsátási engedélyt is ki kell váltani ahhoz, hogy folytathassák tevékenységüket, s a legnagyobb munka ezekben a hetekben azon folyik, hogy az engedélyeztetés időben lezáruljon. Az engedélyeztetésre vonatkozó kormányrendelet október közepén hatályba lépett, s a cégek november közepéig kaptak határidőt arra, hogy a hatóságoknál jelentkezzenek az engedélyekért. A vállalatok többsége eleget tett a felhívásnak, ám a felkészülés véghajrájára komoly adminisztratív nehézséget okozott, hogy a benyújtott engedélykérelmek többségénél hiánypótlást kellett elrendelni, így az engedélyeztetés a tervezettnél lassabban indult el. Bár a környezetvédelmi hatóságnál kisegítőket csoportosítottak át az engedélyek kiadására, s a hiányzó adatok pótlása is megkezdődött, múlt hét elejéig ezzel együtt is mindössze néhány tucat engedélyt adtak ki.
Mindenesetre a többi európai uniós tagállam között is jelentős különbségek vannak a felkészültség tekintetében. A tagországok többsége - Magyarországhoz hasonlóan - néhány hónapos csúszással nyújtotta be nemzeti kiosztási tervét Brüsszelnek, ám alapjában véve ez nem veszélyezteti a rendszer elindítását. Ezzel szemben Olasz-, Görög- és Lengyelország november végéig nem terjesztette kiosztási tervét a brüsszeli illetékesek elé, ezért néhány hete Jos Delbeke, az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának vezetője azt valószínűsítette, hogy a három ország nem fog tudni bekapcsolódni az emissziókereskedelmi rendszer elindításába.
