Kézikönyv a tudáskezeléshez

Bizony nehéz megmagyarázni egy hazai vállalatvezetőnek, miért is kéne tudásmenedzsment-projektbe kezdenie. Miközben a különféle konkrét technikák iránt igen nagy a hatékonyság növelését kereső menedzserek érdeklődése, a koncepció komplex alkalmazásától már idegenkednek. Úgy vélik ugyanis, hogy az - előképzettségüktől függően - nem más, mint személyzeti politika, információtechnológia vagy rendszerszervezés, csak a cégtáblát festették át.

Karl Sveiby könyve ezért is különösen fontos munka: a Skandinávia egyik legismertebb vezetői tanácsadójának számító szerző a tudás jelentőségének ismertetésén túllépve az immate-riális vagyon menedzsmentjének és mérésének konkrét elveit, módszereit is bemutatja. Egy kötetben van tehát a szemléleti keret és az ebből levezetett technikai eszköztár mellett az a mérési rendszer is, amellyel nyomon követhető az előbbiek alkalmazásának hatása a vállalati hatékonyságra, értékteremtésre.

Sveiby alapgondolata szerint a vállalat piaci és a könyv szerinti értékének eltérését döntően az immaterialis javak adják, így a két érték elválása ezen tényezők jelentőségének növekedését mutatja. Külön rész tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket az ilyen "testtelen" javak menedzselésénél követni érdemes annak érdekében, hogy a lehető legtöbb előnyre tegyünk szert, maximalizálva a tulajdonosi értéket.

A kötet utolsó három fejezete a különféle szellemi javak értékmérési lehetőségeit tárgyalja. Konkrét példákkal illusztrálva a szerző elmondja, mire kell figyelni a mérés előkészítése és lebonyolítása során, mit és hogyan érdemes számba venni, s kiderül az is, miként kell értelmezni a kapott eredményeket.

Karl Erik Sveiby: Szervezetek új gazdagsága, KjK-Kerszöv Kiadó, 2001, 291 oldal