Kockázatos az ukrán gáztranzit

Ukrajnán át érkezik Európába az orosz gáz 84 százaléka, mintegy 110 milliárd köbméter. E mennyiség tavaly a 15 tagú Európai Unió gázigényének a 40 százalékát képviselte. A helyzet eddig "csak" aggasztó volt, ma már kockázatos - idézi a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezetőjét, Claude Mandilt a Finan-cial Times.

Magyarországra is Ukrajnán keresztül érkezik az orosz, illetve a közép-ázsiai importgáz. Az ország éves gázigénye 14-15 milliárd köbméter, s ebből csak 2,8 milliárd köbméter a saját termelés. A gázszállítás elakadását így erősen megsínylenénk: tavaly a lakossági gázfelhasználás 3,8 milliárd köbméter volt, villamosenergia-termelésünk 35 százaléka származott gázüzemű erőművekből, ezenkívül főként vegyipari cégeink működése függ erősen a gázellátástól.

Egyelőre semmi jelét nem tapasztaltuk, hogy zavartól kellene tartanunk az Ukrajnából érkező gázszállítás kapcsán - reagáltak érdeklődésünkre a Mol Rt.-nél. Túlzottnak tartja a gázszállítás elakadása miatti aggodalmat Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft.-jének ügyvezetője is. Mint kérdésünkre hangsúlyozta: az egyébként fájdalmas gazdasági és politikai átalakuláson átmenő Ukrajna számára a működő jövedelmet hozó tevékenység egyetlen forrása az energiatran-zit. A szakember nem hiszi, hogy a mostani események az energiaszállítást olyan módon érintenék, amelyeket az Európai Unió hosszú távú energiakoncepciójában figyelembe kellene venni. Egy esetleges - rövid távú - gázellátási zavar esetén bevethetők az ország 3,5 milliárd köbméteres gáztartalék-kapacitásai, amelyeket egyébként a téli többletigény kielégítése miatt hoztak létre.

Ám hosszabb távú aggodalmai is vannak is IEA-nak. Claude Mandil figyelmeztet, hogy miközben az európai gáztermelés csökken, egyre több orosz gázra tartanak igényt az ázsiai vevők is, főleg Kína és Japán, ez pedig az árak emelkedéséhez vezethet. Az orosz Gazprom - a világ legnagyobb gáztermelője - megkezdte az ország szénhidrogén-ipari vállalatainak bekebelezését. Az iparági koncentráció az IEA szerint az energiapiaci verseny korlátozásához vezet, s a Gazpromon keresztül erősödik a kormány befolyása az ágazatban.

Hegedűs Miklós azonban rámutatott: e szénhidrogén-ipari koncentráció a világ többi térségében már lezajlott, s az ennek eredményeként létrejött néhány óriáscég uralja az energiapiacot. Az orosz állami szerep erősödése sem növeli, sőt szerinte inkább csökkenti az importőr országok ellátási kockázatát. Az orosz vezetés közép- és hosszú távon is erőteljesen támaszkodni kényszerül az energiahordozók eladásából származó bevételre, érthető tehát, ha az azzal való gazdálkodásban az orosz nemzetgazdasági érdekeket akarja érvényre juttatni.