Nem olvasztótégely az unió
Nincs kettő a 25 uniós tagországból, ahol a felnőttképzés definíciója teljesen azonos lenne. Ennek okai a hagyományokban, az eltérő finanszírozásban és érdekekben keresendők. Valamennyi tagország elismeri ennek a képzési formának a kiemelt jelentőségét az elöregedő Európában, de a fogalmak egységesítéséhez az Európai Tanács főtitkársága most fogott csak hozzá.
Az Európai Unió nem kíván a "kultúrák olvasztótégelye" lenni, a felnőttképzést is - mint általában és részben a szakképzés egy formáját - meghagyja nemzeti kompetenciában mint a kultúra részét. Ugyanez a helyzet az oktatással (köz- és felsőoktatással) is, indokolta e képzés EU-n belüli sokféleségét Szent-Léleky György, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felnőttképzési főosztályának vezető főtanácsosa.
A törvényi szabályozás a legtöbb helyen részben a köz-, részben a felsőoktatási törvény részeként kezeli a felnőttképzést, de folyamatosan nő azon országok száma, ahol az országgyűlés önálló oktatási formát hagy jóvá. Figyelembe véve a jelenlegi jelölt országokat is, körülbelül 10 államban van hatályos különálló felnőttképzési törvény. Hasonlóan vegyes képet mutat a terület hatósági irányítása is, egyes országokban a munkaügyi, máshol az oktatási tárca, esetleg a gazdasági minisztérium felel a terület irányításáért.
Az európai országok többsége jogalkotásában a német duális gyakorlati képzést, a francia finanszírozást, az angolszász tanügyi összefüggéseket tekinti mérvadónak az unió. Az általános képzést illetően a dán-svéd (Grudtwig) modell számít etalonnak. Ez részben igaz a magyar felnőttképzési rendszerre is. Magyarországon 2002 óta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium az illetékes, de számos tekintetben, így az Országos Képzési Jegyzékkel, szakmai és vizsgakövetelményekkel, finanszírozással kapcsolatban szoros és kötelező az együttműködés az oktatási tárcával. Az unió óva int a "tiszta rendszerek" másolásától, a magyarországihoz hasonló vegyes rendszereket szorgalmazza. A felnőttképzés szintjét és eredményeit tekintve Magyarország a középmezőny elején található, de a folyamatban lévő és várható fejlesztések révén van remény arra, hogy előbbre lépjen.
