Olcsóbbak a magyar autók

Október végéig nem egészen 170 ezer, azaz 1800-zal kevesebb személygépkocsi talált gazdára Magyarországon, mint az elmúlt év első tíz hónapjában. Történt ez annak ellenére, hogy a magyar gépkocsiárak éves szinten stabilak, októberben pedig - Európában páratlan módon - 3,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.

A több mint száz gépkocsitípus árait 19 európai országban vizsgáló iparági elemző, a JATO Dynamics Ltd. adatai szerint októberben tovább lassult az újautó-árak növekedése. Az eurózónában átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak a kiskereskedelmi árak, mint az elmúlt év októberében, és egy százalékkal gyengült a drágulás az idei szeptemberi adatokhoz képest. A társaság összesítése szerint az eurózónán kívül Csehországban volt legalacsonyabb az átlagos áremelkedés, csupán 0,3 százalék, míg hazánkban 3,9 százalékos csökkenés révén a 19 ország átlagáránál csak egy százalékkal kerülnek többe az autók. (Az összehasonlítást a JATO az árfolyammozgások, a helyi piacok modellkínálatának és az autók felszereltségének kiigazításával végezte.)

A mieinknél tíz százalékkal alacsonyabb a lengyel és a cseh árszint, míg a másik véglet a 30 százalékkal magasabb ír, az 55-tel drágább norvég és a 99 százalékkal borsosabb dán árszint.

A gyártók a helyi adókat még nem tartalmazó szállítói (nettó) árai persze eltérnek. Magyarország az említett 19 ország átlagértékén kapja az autókat, de Németország már 6 százalékkal többért. Ez azonban 22 százalékkal több, mint amennyiért a dán kereskedők kapják, ám a Dániában még így is a legtöbbe kerülnek az autók. A gépkocsik adóterhe ugyanis ebben az országban a legmagasabb, átlagosan 178 százalék, a luxusautókra pedig 230 százalékot vetnek ki.

Ami Magyarországot illeti, Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke érdeklődésünkre két okot is megjelöl a kereslet megtorpanása indokául. Egyrészt a jövedelemkiáramlás csökkenése és a lakosság által korábban felvett nagy áru- és lakásvásárlási hitelek miatt esett a vásárlóerő. Másrészt - emlékeztetett az általa három éve elmondottakra - Magyarország legfeljebb "200 ezer autós" piac. Tavaly 208 441 személygépkocsit és terepjárót adtak el az országban, 21 százalékkal többet, mint 2002-ben, de a trend nem folytatódhat korlátlanul.

Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke hasonlóan vélekedik, mondván, az elmúlt években a szakma "túlhalászta" a piacot. A vásárlóerő visszaesése mellett ez is vezethetett oda, hogy - a Gémosz adatai szerint - novemberben már közel tíz százalékkal kevesebb személyautó talált gazdára, mint egy évvel korábban.

Úgy látszik, ezen az sem segít, hogy - amint megtudtuk - legalább nyolc autómárka képviselete a megrendeltnél nagyobb mennyiséget szállít ki és számláz kereskedőinek, akik aztán egymással versengenek a kedvezmények nyújtásában, hogy megszabaduljanak felhalmozott készleteiktől.

Azonban nehéz dolguk van, mert a korábbi nagyon alacsony kezdő részlettel indított hitelakciók több mint tízezer esetben oda vezettek, hogy a kispénzű vevők nem tudták fizetni a részleteket, és az autók visszakerültek a finanszírozó pénzintézetek birtokába. Ennek az állománynak a piaci megjelenése persze lenyomta a használtautó-árakat, ami miatt pedig nehezebb az új járművek értékesítése is. Az újautó-eladások 40 százaléka ugyanis a használt kocsik beszámításával jön létre. azonban az új és a használt közti megnőtt árkülönbözetet egyre kevesebben tudják kifizetni, noha Magyarországon a forgalom közel 90 százalékát a kiskocsik és az alsó középkategóriás járművek teszik ki.