Sikeres lesz a kézilabda Eb
A kézilabda Európa-bajnokság megrendezésétől az esemény kezdetekor nyereséget vártak a szervezők. Négy nappal a rendezvény vége előtt úgy tűnik, valóra válnak a remények.
Az Eb előkészületei és megrendezése mintegy 450 millió forintba került. Az összeg négy fő részből állt össze: az európai szövetség, a magyar állam és a rendező városok hozzájárulása mellett a legfőbb forrást a jegyeladásokból származó bevétel és a szponzorok által nyújtott támogatás jelentette. A szervezők a jegyek 60-65 százalékának eladása esetén számoltak nyereséggel. Információnk szerint a belépők értékesítése kedd estig elérte ezt az arányt.
A szurkoló a magas jegyárakat csak magas szolgáltatási színvonal mellett fizeti meg. Az elvárások egy sportlétesítmény esetében sokfélék. A létesítmény megközelíthetősége, a helyszínen igénybe vett alap- és kiegészítő szolgáltatások, a rendszer felépítése együttesen befolyásolják a szolgáltatás minőségét. Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) előírásai alapján a rendező városok (Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Győr, Zalaegerszeg) sportcsarnokainak bizonyos fokig egységesnek kellett lenniük, és ez számos standard elem alkalmazását kötelezővé tette. A csarnokokban lennie kellett sajtóközpontnak, VIP-szektornak, megfelelő számú közvetítőállásnak, magas színvonalú informatikai háttérnek, valamint külön helyiségnek a hivatalos személyek számára. A helyszínen szurkolók számára még fontosabb szempont volt a megközelíthetőség, a megfelelő nagyságú parkoló, a csarnokon belüli szolgáltatások minősége.
A kézilabda Eb helyszínei közül a debreceni Főnix csarnok, a győri Egyetemi csarnok és a Budapest Sportaréna a közelmúltban épültek, és már a torna előtt megvolt bennük az infrastrukturális feltételek legtöbbje. Győrben az Egyetemi Sportcsarnokot 2002-ben avatták fel, a beruházás közel 1,5 milliárd forintba került. Az egyetemi városrészben elhelyezkedő csarnokba mintegy 2600 néző fér be, számukra a parkolási lehetőség a környék parkolóiban megoldott. A csarnokon belül viszont nehézséget okozott, hogy a lelátókat csak egy oldalról lehetett megközelíteni.
Mind szurkolói, mind szponzori szempontból ideális helyszínnek bizonyult a 2002-ben 4,1 milliárd forintos beruházással elkészült debreceni Főnix csarnok. A létesítmény belső terének kialakítása, a körfolyosós rendszer megkönnyíti a csarnokon belüli mozgást a nézők számára, és a szponzoroknak is nagy megjelenési felületet biztosít. A csarnokba alapesetben három különböző bejáraton keresztül, rövid idő alatt lehet bejutni. A sajtó számára az elmúlt napokban egy több mint 200 fős különtermet nyitottak.
A Budapest Sportaréna (BS) kissé kilógott az Európa-bajnokság helyszínei közül. Míg a vidéki sportcsarnokok fő tulajdonosaként az önkormányzat mindenhol az esemény mögé állt, addig az állami kézben lévő BS csupán a két eseménynapra koncentrált. A helyszín viszont adta magát, hiszen jelenleg ez a legnagyobb befogadóképességű csarnok Magyarországon, ezért is rendezik itt az elődöntőket és a döntőt is, de ezt leszámítva sem a város, sem maga a helyszín nem került be igazán a rendezés vérkeringésébe. Ez a korábbi nagy világversenyekhez képest mindenképp újdonságnak számít.
A békéscsabai és a zalaegerszegi létesítményben számos változtatást kellett végrehajtani a kívánt minőség elérése érdekében. Békéscsabán felújították az öltözőket, kiszélesítették a küzdőteret, kialakítottak egy külön VIP-termet és sajtóközpontot. A felújítás összköltsége 30 millió forint volt, míg a hasonló munkákat elvégző zalaegerszegi helyszín esetében ez az összeg 62 milliót tett ki. Mindkét csarnoknál gondot jelentett, hogy az eredeti belső konstrukción nem nagyon lehetett változtatni. A békéscsabai csarnok mellett felállított sörsátorban - a nagy érdeklődésre való tekintettel - a jegyhez nem jutottak számára is lehetőség nyílt a szurkolásra.
