A legtöbb munkahelyen a december igazi megpróbáltatást jelent. Egyszerre zajlik az év végi zárás, a 2005-ös tervezések, de a napi teendőket is el kell végezni, az ünnepi készülődés pedig munkatársként és magánemberként egyaránt feladatot jelent.

Az idő fogytával stresszelünk, sikerül-e mindent precízen elvégezni, nyugodt szívvel tudunk-e ünnepelni majd év végén. A stressz azonban még nem jelenti azt, hogy pánikolnunk kell, remegő gyomorral, hányingerrel kell ébrednünk, és azt sem, hogy infarktusveszély közeleg. A stressz az élet sava-borsa - állította az 1930-as évek közepén Selye János professzor, a stresszelmélet megalkotója. Véleménye szerint a stressz, a terhelés jó hatással van az emberekre, a munkát pedig hasznos és örömteli játéknak kell tekinteni.

Míg a stressznélküliség unalomhoz vezet, addig a túlzott stressz sem tesz jót. Mindaddig nincs baj, amíg nem lépünk túl saját teljesítőképességünkön, és a bizonytalanság, vagy az önbizalom hiánya nem rombolja az énképet - fogalmaz Rácz László, a stresszmenedzsmenttel foglalkozó IVM Bridge Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakember úgy véli, hogy nem a munka, nem a szoros határidők, sokkal inkább a munkahelyi konfliktusok roncsolják az idegeinket, vagyis ezek jelentik az igazi stresszt.

A konfliktusok legtöbbször a nem tisztázott feladatokból, felelősségekből, eltérő személyiségjegyekből, érdekütközésekből, kommunikációs hibákból, valamint hatalmi játszmákból adódnak. A stressz levezetéséhez érdemes leltárt készítenünk, ugyanis nem biztos, hogy mindig magunkban kell keresnünk egy-egy probléma okát.

A leltár lényege, hogy elemezzük, kinek milyen érdeke fűződik a vitához - magyarázza Rácz László. Lehet, hogy csak saját feszültségét akarja valaki csökkenteni egy kiadós kiabálással, de az is lehet, hogy így akar minket lejáratni a főnökünk előtt. A helyzetek elemzésével csökkenthető az úgynevezett önfelmorzsoló mechanizmusok száma, amelyek már a káros stresszhez vezetnek. Ha ugyanis kiderülhet, hogy nem mi rontottunk el egy munkát, nem önhibánkból futottunk ki a határidőből, akkor az önkép nem szenved csorbát, és egy kis sikerélménnyel kompenzálható a kedvezőtlen hatás. Nemcsak másokét, hanem saját érdekeinket, motivációinkat is megismerhetjük amikor stresszleltárt készítünk. Így kiderülhet, mi "húz" fel minket igazán, és mitől kerülünk vissza érzelmileg nyugalmi helyzetbe.

A stresszhelyzetek száma és mélysége proaktívan csökkenthető, vagyis előre is leltározhatunk. Egy-egy fontosabb üzleti megbeszélés, értekezlet előtt érdemes mérlegelni, a tárgyaló partnerben milyen érdekrugók mozoghatnak, mit vár el tőlünk, és mi mit várunk el a tárgyalás során, illetve magunktól. Az ezekre történő felkészülés nem akadályozza meg a váratlan helyzeteket, de egyfajta magabiztosságot és biztonságérzetet ad velük szemben - fogalmaz az IVM Bridge ügyvezetője.