Tm: itthon is tanulható
Nálunk a vállalat-gazdaságtan, az információmenedzsment és a vezetési és szervezési tanszék is tanít tudásmenedzsmenthez kötődő ismereteket - mondta Zoltayné Paprika Zita, a Budapesti Corvinus Egyetem (volt Közgáz) docense. A negyed- és ötödéveseknek kínált Döntéselmélet című tárgy keretében többek között a tudás és információ közti különbség, a tacit tudás átadhatóságának problémái és a tudásmenedzsmenthez kapcsolódó vezetési problémák is előkerülnek. A tanított technikákat az oktatásszervezésben is hasznosítják: a szemináriumvezetők közös elektronikus esettanulmány bázist használnak, s rendszeresen tartanak szervezett tapasztalatcseréket is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az információ- és tudásmenedzsment tanszék foglalkozik a téma oktatásával - tudtuk meg Nuridsány Judittól, a kapcsolódó tantárgyakért felelős oktatótól. Az egyetemen mérnök-, műszakimenedzser- és közgazdászhallgatók egyaránt tanulnak ilyen ismereteket, a tananyag súlyozása azonban igazodik a képzés jellegéhez. Így az egyik tárgyban az informatikai háttér biztosításáé a főszerep, míg a másik kurzusnál a szervezési, irányítási kérdések kapnak nagyobb hangsúlyt. Mindig szót ejtenek azonban a tudásintenzív munkát végző közösségekre oly jellemző konfliktusok kezeléséről, a tudáskonverzió problémáiról, a tanácsadó cégek működéséről, a velük való kapcsolatról, és megvitatják azt is, hogy valóban mindenkor szükség van-e mérésre.
Azok, akik régebben végeztek, vagy valamiért mégis lemaradtak volna az aktuális ismeretekről, könnyen pótolhatják azokat, hiszen mind a Corvinus, mind a BME posztgraduális képzésein kínálnak ilyen kurzust. Sőt, a rövidebb tanfolyamokat kínáló Közgazdasági Továbbképző Intézetben is tanulható tudásmenedzsment. Az ez utóbbi intézményben is oktató Boda György egyetemi adjunktus szerint különösen a humánerőforrás-menedzsereknek szervezett továbbképzésen örvend nagy sikernek a tárgy. Itt ugyanis kiderül, hogy a hagyományos "személyzeti munka" közvetlenül kapcsolatba hozható a vállalat nyereségtermelő képességével. Ebben a képzésben egyáltalán nincs informatika, van viszont számvitel és pénzügy: a tudást ugyanis a menedzseléshez mérni is kell, s ehhez nem mindig elegendőek a mértékegység nélküli mutatók. Miután a számviteli kimutatásokból jórészt hiányzó intellektuális tőke aránya egyre nagyobb a pénzben könnyen mérhető, materiális eszközökhöz képest, ez a kutatási terület komoly fejlődés előtt áll. A tudományos életben Paprika Zita szerint mostanság kisebb figyelmet kap a tudásmenedzsment: miután az ezredforduló környékén egymást érték az ebben a szellemben rendezett viták és konferenciák, mostanság inkább az egyes részterületek önálló kutatása kerül előtérbe. Miközben nyugaton ezt az magyarázhatja, hogy sok cégnél koncepció szintjén már kezelik valahogy a problémát, s a részletek kidolgozása a fontos, a hazai cégek többsége még nem ismerte fel a vállalati tudás rendszerezésének jelentőségét. Nuridsány Judit szerint ebben már lát némi változást: úgy érzi, néhány hazai társaság is kezd már érdeklődni a tudást megtestesítő különféle szellemi javak értékelése iránt. Ugyanakkor a sok elmélet után a szükséges beruházásokkal egyre többen várnak arra, hogy jól működő gyakorlati megvalósításokat is lásson. Míg a szervezethez kapcsolható tudáselemek mérését sokan fontolgatják, Boda György szerint az alkalmazottak értékelését még kevés cég igényli. Így a mégis ezzel próbálkozó emberierőforrás-vezetők sokszor falakba ütköznek.
