Az iparcikkek hozzák a bővülést
Az európai élelmiszer-kereskedelmi cégek forgalma továbbra is évi három százalék felett bővülhet, s 2008-ra elérheti a 1011,2 milliárd eurót. A láncok számára a nem élelmiszer jellegű termékek jelentik a fejlődés motorját - áll a brit Mintel piackutató cég friss elemzésében. A legnagyobb forgalmat 2005-ben továbbra is a francia Carrefour érheti el.
A vizsgált országban (16 nyugat-európai állam mellett Cseh-, Lengyel- és Magyarországon) 1999 és 2003 között közel 16 százalékkal, 873 milliárd euróra emelkedett az élelmiszer-kereskedelmi láncok összesített forgalma, amivel ezek a cégek a teljes kiskereskedelmi szektor bevételének közel felét adták. Francia-, Spanyol-, Svédország és Dánia kivételével annak ellenére tovább nőhet ezen láncok részesedése, hogy az élelmiszerpiac mindenütt érettnek tekinthető. A magyarázatot a mind szélesebb non-food kínálat adja.
Miközben például Angliában 2003-ban három százalékkal emelkedett az élelmiszerek eladásából származó bevétel, a kiskereskedelmi üzleteké négy százalékkal emelkedett. Ha figyelembe vesszük az értékesítési szerkezetet, kiderül: ez az jelenti, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek adta forgalom nem egy cégnél több mint tíz százalékkal bővült. Így a Tesco az Egyesült Királyságban saját adatai szerint immár nagyobb forgalmat bonyolít le babaápolási szerekből, mint az erre szakosodott két legnagyobb szigetországi szakáruházlánc, a Boots és a Mothercare. Hasonlóan látványos növekedést hozott a DVD- és a ruházaticikk-értékesítés is.
Az eltérő kínálati paletta hatása mára a legnagyobb cégek számain is jól tetten érhető. Miközben a Carrefour folyamatosan a hipermarketeire és stagnáló vásárlóerejű anyaországára koncentrált, forgalma és eladótere alig mutatott növekedést. Eközben a kisebb üzleteket is nyitó, szélesebb non-food kínálattal versenyző Tesco 1999 és 2003 között 54 százalékkal növelte eladásait, eladóterülete pedig 65 százalékkal gyarapodott.
A tanulmány szerint az Európa legnagyobbjának számító francia kiskereskedelmi szektorra stagnálás és az élelmiszerláncok részesedésének visszaesése lesz jellemző, a brit piacon erősödhet a nagyok pozíciója. Németországban a vásárlóerő-növekedés évek óta tartó hiánya miatt a diszkontláncok prosperálhatnak, az olasz és spanyol piacon pedig a külföldi cégek küzdelme lesz a meghatározó.
