Élenjárnak a membrántechnológiában

Fontos hír volt, hogy Magyarország víztisztító berendezést szállított a szökőár sújtotta térségbe. Közük volt ehhez az akcióhoz?

Cégcsoportunk központja, a kanadai érdekeltségű Zenon Environmental Inc. 54 darab 27 ezer liter napi kapacitású víztisztítót adományozott a térségnek, amely berendezésekkel mintegy 350 ezer ember ivóvízproblémáját oldja meg. Ebben az akcióban együttműködünk az Eureka Forbes vezető indiai szakcéggel, illetve a World Vision nemzetközi segélyszervezettel. Ezen túl kapcsolatban állunk a magyar, a kanadai és a német kormánnyal és számos egyéb szervezettel, hogy azonnal kielégítsük az egyéb szállítási igényeket gyorsan telepíthető speciális katonai víztisztító gépekkel.

Ön jelenleg a Zenon EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika, FÁK-államok) műszaki vezérigazgatója, mit takar ez a fél világra kiterjedő beosztás?

A cégcsoporton belül 2004-ben elindult egy jelentős, a világpiac generálta átstrukturálódás. A társaság igazgatótanácsa úgy döntött, regionális központok beiktatásával irányítja a vállalatot, a mellett, hogy a legfelsőbb menedzsment székhelye továbbra is természetesen Kanada marad. Így jött létre egy-egy regionális központ az amerikai, az ázsiai térségre és ezenkívül az EMEA, amelynek vezetését Magyarországra hozzták, és az igazgatótanács elnöke engem kért fel, vállaljam el e régió operatív irányítását.

A nemrég még forradalminak számító membrántechnológia ma is modern víz-, szennyvíztisztítási eljárásnak számít. Ön mikor

ismerkedett meg ezzel a technológiával?

Az egyetemen már tanították, de igazából a nyolcvanas évek elejétől kezdtem vele foglalkozni környezetvédelmi mérnökként a Tatabányai Szénbányák vízgazdálkodási és dúsítási üzeménél. A 24 éves szakmai pályafutásom alatt a munkáim mintegy 90 százaléka a membrántechnológiához kötődött.

Mit takar ez a fogalom: membrántechnológia?

Valóban forradalmian új eljárás. A membránszeparáció, amely a részecskék, molekulák és ionok egyszerű fizikai szétválasztását jelenti, nem más, mint az emberi sejtfal szintetikus leképezése. A modern membránszeparáció lehetővé teszi az ivóvíz biztonságos minőségű emberi fogyasztását, megóvja a civilizációt a fertőző baktériumok, vírusok, paraziták, ciszták támadásaitól. A Zenon fő célkitűzése ennek a technológiának minél szélesebb körű alkalmazása a víztisztítás területén, hiszen a világ vízkészlete veszélyben van: egyrészt csökken a mennyisége, másrészt növekszik a fertőzöttsége, szennyezettsége.

Mikor és hogyan került kapcsolatba a Zenonnal?

Mi itt Tatabányán időközben intenzív kutatással kifejlesztettük a membrángyártó technológiánkat, s több mint 13 szabadalmat jegyeztettünk, és szakkönyvet is írtunk kollégámmal a 80-as években. Ezzel párhuzamosan Kanadában a nyolcvanas évek elején a neves professzor, dr. Benedek András úgy döntött, hogy ugyancsak a membrántechnológiának áldozza életét, és megalapította a Zenon Environmental Inc. vállalatot. A kilencvenes évek elején hívott fel telefonon, hogy érdekli az, amit mi csinálunk, majd 1991-től kezdtünk el együtt dolgozni úgy, hogy a Tatabányai Szénbányák menedzsmentjével közösen létrehoztunk egy vegyesvállalatot, a Zenon Környezetvédelmi Kft.-t. Később a Zenon úgy döntött, hogy objektív okok miatt egyedül folytatja magyarországi jövőjének építését, kiszállt a vegyesvállalatból, és 1993-ban megalapította a 100 százalékos tulajdonú közép-európai fővállalkozó cégét, és azóta építi közép-európai és európai struktúráját.

Azóta a Zenon jelentős beruházásokat hajtott végre Magyarországon. Mi a sikertörténet bázisa?

Az európai leányvállalatok megerősödésével az anyacég mintegy négy évvel ezelőtt döntési helyzetbe került. Mivel a technológiai fővállalkozási cégeket addig kizárólag a kanadai gyártó központ szolgálta ki, a vállalat igazgatótanácsa úgy döntött: valahol Európában hoz létre új membrángyártó bázist. Ezt a tendert nyerte el Magyarország, illetve Oroszlány. A 2002 novembere óta termelő oroszlányi gyár lett a Zenon európai membrángyártási központja, és ma már több mint 200 dolgozót foglalkoztat. A második üzleti évünket már olyan sikeresen zárjuk, hogy az induló épületünk területét azóta megduplázhattuk, és a bővítést 2004 decemberében adtuk át. A megnövelt kapacitás felfutása 2005-ben várható, amely további létszámbővüléssel jár. Tizenhárom évre rá, hogy a cég itt elkezdte a piacépítést, elértük, hogy Európában Magyarország a Zenon legfajsúlyosabb bázisa lett.

A kanadai központú Zenon az első multik közé tartozik, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységet hoztak Magyarországra. Minek köszönhető mindez?

A vállalat igazgatósága elfogadta az általam javasolt helyszínt, és ide, Tatabányára került a cégcsoport európai kutatási-fejlesztési központja. Azért Tatabányára, mert egyazon régión belül a megyeszékhelyen lévő kutatás és az oroszlányi termelőbázis jól kiegészíti egymást. Emellett a kiváló magyar mérnök- és menedzsmentcsapat is elősegítette a döntést. A kutatóközpont, ahol jelenleg 31 fiatal mérnök dolgozik, két funkciót lát el: feladata egyrészt a víz- és szennyvíztisztítási eljárások technológiai fejlesztése, valamint a termék- és gyártástechnológia fejlesztése. E bázis megvalósítását 1 milliárd forint költséggel 2003-ban fejeztük be. Megjegyzem: a membrángyár létesítésére az első fázisban hozzávetőleg 6 milliárd forintot fordítottunk, majd 2004-ben, a második fázis kiépítésére további jelentős forrásokat koncentráltunk. Ez a beruházási szakasz 2006 végéig tart, de már kiegészült az európai pénzügyi és számviteli központtal is, mely általános szolgáltatást nyújt a teljes EMEA-térségben.

Sok szó esett már a víztisztításról, a szennyvíztisztításról, ebből a szempontból milyen a helyzet a határokon belül?

Magyarország a víztisztítás területén jól áll: a vízellátottság 98-99 százalékos, itt csupán utófinomításokra van szükség ahhoz, hogy bizonyos paraméterek az európai uniós előírásokhoz közelítsenek. Magyarországnak tízéves és több száz milliárdos programja van az ivóvíz minőségének javítására, és a Zenon ebben részt kíván venni. Regionális gondot jelentenek ugyanis az arzéntartalmú vizek, és társaságunknak kiváló technológiája van ezek kezelésére. Nem ilyen jó a helyzet a szennyvíztisztítottság és csatornázottság terén, amely csupán 50 és 60 százalék közötti. A következő 10-15 év programja lesz, hogy utolérjük a régebbi uniós tagországok szintjét.

A hazai gyakorlatban jelen van az említett membrántechnológia? Mennyire van rá igény, mennyire megfizethető?

A Zenon az eltelt tizenhárom évben sikeresen kivette részét az ipari víz- és szennyvíztisztítási beruházásokból. Számos komoly és jelentős referencia épült, és ma már a kommunális víz- és szennyvíztisztításnál is jelen vagyunk. Az igazi kihívás persze az, mennyire lehet elfogadtatni azt a filozófiát, hogy egyaránt kell hatékony szennyvíztisztítókat és hatékony víztisztítókat építeni, amelyek kiváló minőségű vizet adnak. Ez a hosszú távú gondolkodás számos gondot old meg egy lépcsőben. Ez olyan, mint amikor Magyarország úgy oldotta meg a telefongondját, hogy a mobil lelépte a hagyományos vonalas technikát, és ezáltal ma a világ élmezőnyében vagyunk a telefónia terén. A szennyvíztisztítók esetében a jó vízminőség lehetőséget biztosít arra, hogy újra felhasználjuk a tisztított szennyvizeket, illetve hosszú távon megoldjuk a befogadók védelmét. A következő negyedszázad várhatóan arról szól majd, hogy a kormányok rádöbbennek, milyen nagy érték a víz. A felmérések azt mutatják, hogy a közép-európai régió is vízhiányos, ezért egyre inkább előtérbe fog kerül mindenhol a víz újrafelhasználása és visszaforgatása.

Létezik-e gyakorlat ma Magyarországon a tisztított szennyvíz újbóli felhasználására?

Még nem jellemző. A világ számos országában rendkívül komoly trend a tisztított kommunális szennyvíz újrahasznosítása. A Zenon több országban is épített ilyen telepet. Példa erre Lengyelország, ahol a katowicei tisztított kommunális szennyvizet hűtőköri betápvízként vagy kazánpóttápvízként használja újra az erőmű. Mexikóban pedig olyan telepet épített a cég, ahol a Chrysler-gyár saját szennyvizét hasznosítja újra. De számos egyéb referenciát említhetnék. Ezek a technológiák már elérhető áron kaphatók, s valamennyi ilyen beruházásnál érdemes figyelembe venni a membrános alternatívát, mert a ráfordítás bőségesen megtérül. Ugyanakkor Magyarországon még mindig jelen van az a luxus, hogy számos ipari övezetben ivóvizet használnak ipari célokra.

A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a magyar hadsereg 11 millió dollár értékben rendelt víztisztítási technológiát a Zenontól. A megrendelés elnyerésében szerepet játszott-e a Zenon magyarországi jelenléte?

A cégcsoport aktivitásának egyik fontos területe a gyorsan telepíthető katonai víz- és szennyvíztisztító. Társaságunk már a kilencvenes évek közepén szállított ilyen jellegű NATO-standard berendezéseket Észak-Amerikába, és a kanadai hadsereg vásárolt számos víztisztítót békefenntartás, valamint krízishelyzeteknél történő alkalmazásra. Magyarország a kilencvenes évek végén jelentkezett vevőként. Ahogyan a magyar hadsereg egyre több békefenntartó szerepre vállalkozott, úgy nőtt az igénye a NATO-standard mobil víz- és szennyvíztisztítókra, és ezáltal a tatabányai Zenon Systems vállalat egyre komolyabb partnerévé vált a hadseregnek. Ennek egyik jelentős állomása a közelmúltban kapott megrendelés, amely további egység szállítását jelenti. Ezeket a tisztítókat a magyar hadsereg már számos országban használta békefenntartásra, például Boszniában és Cipruson.

Mindezek után hogyan összegezné a Zenon magyarországi szerepét?

A Zenon olyan komoly erőforrást koncentrált és hozott létre Magyarországon és olyan beruházásokat valósított meg az elmúlt évtizedben, amelyek alapján az ország a modern membrántechnológiai kutatásban, a szűrők és berendezések gyártásában a világ egyik vezető fellegvárává vált, és jelentős exportőr lett. A cég hosszú távon épít magyarországi vállalataira és a kiváló magyar mérnöki kreativitásra.