Iránytű
A társaság cégnevének jelzőjét úgy kell megválasztani, hogy az egyértelműen utaljon a főtevékenységre - mutatott rá a Fővárosi Ítélőtábla egy jogvitában. Az érintett betéti társaság cégbejegyzése miatt a főügyészség lépett fel. Azt kérte a bíróságtól, kötelezze a céget arra: törölje tevékenységi köréből az "egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet", mivel azt jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem folytathat. Erre figyelemmel törölje a cég nevéből a "pénzügyi" megjelölést, mivel a cégnévnek a vállalkozás alapvető tevékenységét kell kifejeznie. Végül azért is szót emelt, hogy a bt. határozza meg társasági szerződésében a beltag személyes közreműködésének módját és tartalmát.
A bt. ellenkérelmében bejelentette, hogy törli a kifogásolt tevékenységi kört. Másrészt viszont előadta, hogy jogszerűen használja elnevezésében a "pénzügyi" jelzőt. A cég főtevékenysége ugyanis "biztosítást kiegészítő tevékenység", ami a Teáor rendszerében a pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatba tartozik. Ennélfogva a bt. főtevékenysége pénzügyi tevékenység. Végül a beltag személyes közreműködésének meghatározásával kapcsolatos felvetésre úgy vélekedett, hogy annak vizsgálata nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe, az ügyész emiatt nem indíthat pert.
A bíróság azonban, az ügyészség indokait mindenben elfogadva, kötelezte a bt.-t a szükséges intézkedések megtételére. Az ítélet miatt a cég a Fővárosi Ítélőtáblához fellebbezett.
A ítélőtábla nem foglalkozott a kifogásolt tevékenységi kör törlésével, mivel ez irányú kötelezettségét a társaság nem vitatta. A cégnévvel kapcsolatos vitában elsősorban leszögezte: az elnevezésnek a cég alapvető tevékenységét kell kifejeznie. Rámutatott: helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a cég nevében a pénzügyi tevékenységi jelző nem utal egyértelműen a társaság főtevékenységére. A bt. ugyanis - a Teáor rendszerét alapul véve - nem végezhet pénzügyi tevékenységet. Csakis a "pénzügyi kiegészítő tevékenység" nemzetgazdasági ágazatba tartozó "biztosítást kiegészítő tevékenység" folytatására jogosult. Ezt viszont a cégnévben szereplő "pénzügyi" jelző nem fejezi ki pontosan.
Az ítélőtábla megalapozottnak találta a cégnek a beltag személyes közreműködésével kapcsolatos érvelését. A cégbíróságnak nincs hatásköre annak vizsgálatára, a társasági szerződés miként rendelkezik a tagok személyes közreműködésének módjáról, illetve tartalmáról - fejtette ki döntésében. A cégbíróság - jogi személyiség nélküli cégeknél - csakis azt vizsgálhatja, hogy a bejegyzéshez szükséges adatok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. A személyes közreműködés mikéntje nem tartozik az adat fogalmába akkor sem, ha az egyébként a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme. A keresetlevélben kizárólag olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, amit a cégbejegyzés során a cégbíróságnak vizsgálnia kellett. Mivel pedig a személyes közreműködés módja a bejegyző végzésnek nem része, így annak esetleges jogsértő volta miatt per sem indítható - hangzott az ítélőtábla indokolása. (KK)
