Gondok a leselejtezett autókkal
Bár az első bontó-hasznosító szervezetek felállítása megkezdődött, egyelőre komoly hiányosságok nehezítik a hazai roncsautó-feldolgozó rendszer kiterjesztését. A leselejtezett gépjárművek hasznosítására vonatkozó kormányrendeletet tavaly ősszel elfogadták. Ez meghatározza, hogy a gépjárműgyártó és -importőr cégek 2007-től minden leselejtezett jármű díjtalan visszavételét kötelesek biztosítani, s az átvett roncsautókat - tömegarányosan - legalább 85 százalékában hasznosítani kell. A kötelezettségek teljesítésének segítése érdekében a gépjárművek forgalomból történő kivonására vonatkozó belügyminisztériumi rendeletet is módosították. Ennek értelmében a tulajdonosok autójuk rendszámtáblájának leadásakor az okmányirodában kötelesek egy bontási-átvételi igazolást bemutatni, amely tanúsítja, hogy gépjárművüket egy a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő bontóban adták le.
A probléma az, hogy az okmányirodák többségében továbbra sem kérik el a bontási igazolásokat, illetve annak hiányában csak egy nyilatkozatot kérnek a tulajdonostól, hogy mi a további szándéka a ronccsal. Amennyiben a tulajdonos kijelenti, hogy meg kívánja tartani a leselejtezett járművet, akkor a tulajdonjog jelenleg erősebb a környezetvédelmi szempontoknál. Tehát a tulajdonosoknak egyelőre nem kell semmilyen következménnyel számolniuk, bárhol hagyják is leselejtezésre szánt autóikat - fogalmazott dr. Lukács Pál. A Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) ügyvezető igazgatója elmondta: a leselejtezett gépjárművek papírjaival elkövetett visszaélések megelőzése érdekében a Belügyminisztérium járműnyilvántartó rendszerét is ki kellene egészíteni, hogy pontosan nyomon lehessen követni, hol vonták ki a forgalomból az autót, illetve mi lett a jármű főegységeinek - legalább az alváz, a karosszéria és a motor - további sorsa.
A kötelezett gyártó és importőr vállalatoknak június 30-ig szerződést kell kötni egy-egy olyan koordináló szervezettel, amelynek az egész országra kiterjedő hálózata van a leselejtezett gépjárművek fogadására. Ezek megszervezésére hulladékhasznosító és autóbontó cégek részéről is több kezdeményezés indult el, ennek ellenére a közlekedési hatóság egyelőre mindössze 25 olyan bontót, illetve hulladékkezelőt regisztrált, amelyek minden biztonsági és környezetvédelmi követelménynek megfelelnek. Ezek egyelőre kevesebb mint évi 20 ezer gépjármű szétbontására kaptak engedélyt, miközben Magyarországon évente több mint 100 ezer gépjárművet vonnak ki a forgalomból - fejtette ki lapunknak Dobó József, a Gépjárműbontók Országos Egyesületének elnöke.
A roncsautók feldolgozásában érdekelt vállalkozások terveit figyelembe véve a regisztrált bontók száma a következő hónapokban várhatóan jelentősen emelkedni fog, ugyanakkor a bontó-hasznosító rendszerek kiterjesztését a fejlesztésekhez szükséges források hiánya is hátráltatja. A hasznosítási követelményekkel szembesülő gyártó és importőr, valamint a bontó és hasznosító cégek között egyrészt vita folyik arról, hogy a kötelezett vállalatok anyagilag beszálljanak-e az újrafeldolgozás finanszírozásába. A kötelezett oldal képviselői azzal érvelnek, hogy a fémhulladékok jelenlegi magas világpiaci ára mellett a roncsautók feldolgozása gazdaságosan megoldható, miközben a hasznosítók attól tartanak, hogy a hulladékárak esése esetén veszteségessé válhat tevékenységük. Ugyanakkor azt mindkét oldal képviselői kifogásolják, hogy a roncsautók feldolgozásával foglalkozó cégek számára nincs megfelelő pályázati lehetőség a hasznosítási kapacitások fejlesztésére. A 85 százalékos hasznosítási szint eléréséhez a gazdaságosan kinyerhető fémegységek mellett az üveg, a gumi és a műanyag alkatrészek feldolgozását is meg kell szervezni. Az energetikai hasznosítás lehetősége nagyon korlátozott, ezért a feldolgozóknak mindenképpen az anyagában történő hasznosítás irányában kell elmenni, ugyanakkor ehhez nagyon komoly beruházásokra lenne szükség, amelynek forrásai egyelőre mindkét fél szerint hiányoznak. (NIG)
