Marakodás a gumihulladékért

Háborúskodás tört ki a hulladék gumiabroncsok hasznosítását koordináló két nagy hazai szervezet között annak kapcsán, hogy Magyarországon tartha-tók-e az új gumiköpenyeket gyártó és importáló cégek hulladékhasznosításra fordított pénzforrásai. Az Öko-Gum Kht. képviselői ugyanis a napokban sajtótájékoztatón jelentették be: a környezetvédelmi hatóságokhoz fordulnak, kezdeményezve, hogy az állami szervek korlátozzák az abroncshulladékok hasznosítási célú kiszállítását az országból.

Ahhoz, hogy az új abroncsokat gyártó vagy importáló (úgynevezett kötelezett) cégek mentességet szerezhessenek a környezetvédelmi termékdíj fizetése alól, valamelyik koordináló szervezethez kell fordulniuk, amely - a termékdíjnál alacsonyabb hasznosítási díj fejében - átvállalja helyettük hulladékhasznosítási kötelezettségük teljesítését. A hulladékhasznosítók által alapított Öko-Gum Kht. a feldolgozást hazai tag- és partnercégein keresztül oldja meg, ezzel szemben a kötelezetti háttérrel létrejött Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesülete a rendszerében begyűjtött hulladékot Ausztriába szállíttatja hasznosításra.

Úgy tudjuk, hogy a GME az idén több mint 15 ezer tonna hulladék kiszállítását tervezi külföldre. Ez egyrészt "elszívja" a hulladékot a hazai hasznosítók elől, emellett a kötelezett cégek befizetéseiből mintegy 700-800 millió forint a hazai feldolgozók helyett külföldi hasznosító cégekhez áramlik - fogalmazott Kocsis Kenéz. Az Öko-Gum Kht. ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon - összesen ezer főt foglalkoztatva - mintegy húsz cég foglalkozik gumihulladékok anyagában történő feldolgozásával vagy termikus hasznosításával. Közülük a hulladék és a hasznosításra szánt források külföldre kerülése elsősorban a kisebb vállalkozásokat sújthatja, ám az olcsó tüzelőanyagnak számító abroncs külföldre kerülése versenyképességi gondokat okozhat a termikus hasznosítást kínáló cementiparban is.

Nem ellentétes az Európai Unióban bevett gyakorlattal, hogy a határon túl hasznosíttatjuk a rendszerünkben begyűjtött abroncshulladékot, ezért nehezen elképzelhető, hogy a hatóságok korlátozzák a hasznosítási célú exportot. Brüsszel ugyanis azt írja elő, hogy a hulladékok hasznosítását regionális szinten kell megoldani. Márpedig esetünkben ausztriai cégek megbízása bizonyult a leginkább költséghatékony megoldásnak, s ez a megoldás nem ismeretlen más hulladékfajtáknál sem - fejtette ki Sinka Gábor. A GME ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: az egyesület korábban megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Öko-Gum Kht.-val az együttműködés kialakítása érdekében, ám ez a kísérlet nem vezetett eredményre. A GME csak tavaly kezdte meg működését koordináló szervezetként, s ekkorra gyakorlatilag az összes hazai hasznosító csatlakozott az Öko-Gum Kht. rendszeréhez. Éppen emiatt a hazai hulladékfeldolgozó cégektől olyan magas árajánlatokat kaptunk, amely miatt külföldön is tájékozódni kezdtünk a hasznosítási lehetőségek után. Végül Ausztriában sikerült olyan cégeket találnunk, amelyek a hazainál alacsonyabb áron biztosítják a gyártó és importőr tagjaink hulladékhasznosítási kötelezettségeinek teljesítését, a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelve - tette hozzá Sinka Gábor.