Sokasodó e-hulladékkezelők
Mindenképpen a pénztárcájukba kell nyúlni az elektronikai és elektromos eszközök gyártóinak és importőreinek az idei évtől életbe lépő környezetvédelmi előírások miatt, ugyanakkor a költségekben jelentős különbségek lehetnek attól függően, hogy a cégek milyen stratégiával igyekeznek megfelelni a környezetvédelmi követelményeknek.
Az Európai Unió két évvel ezelőtt hatályosította az e-hulladékok kezelésére vonatkozó direktíváját, amelynek értelmében 2005. augusztus 13-ra minden tagállamban ki kell építeni a hulladékok begyűjtési és hasznosítási rendszerét. A szennyező fizet elv alapján a hasznosítást az új termékek gyártóinak és importőreinek kell megszervezni, ám a hazai cégeket igazából az érte meglepetésszerűen, hogy az Országgyűlés január 1-jei hatállyal a környezetvédelmi termékdíjat is kiterjesztette az elektronikai termékekre (kivéve a hűtőgépeket, amelyek már 1995 óta a termékdíjas körbe tartoznak).
A törvény kilenc csoportba sorolta az eszközöket, amelyekre kilogrammonként 83-1000 forint termékdíjat vetett ki.Mentességet lehet azonban szerezni a díj fizetése alól. Ezt azok a cégek kaphatják meg, amelyek vállalják, hogy teljesítik a megfelelő viszszagyűjtési és hasznosítási előírásokat. A termékdíj fizetése alóli mentességre vonatkozó kérelmek benyújtására a kötelezettek március 1-jéig kaptak határidőt, ám a vállalkozások jelentős része ezzel valószínűleg nincs tisztában. Legalábbis piaci szakértők szerint erre vezethető viszsza, hogy február közepéig a környezetvédelmi főfelügyelőségnél alig kétszáz cég tett eleget regisztrációs kötelezettségének, noha a szabályozás által érintett vállalkozások száma ennek a többszöröse.
A gyártók és importőrök helyzetét megkönnyíti, hogy hasznosítási kötelezettségük teljesítését kifejezetten erre a célra létrejött koordináló szervezetekre bízhatják. A közhasznú társaságok a hasznosítási díj ellenében gondoskodnak a megfelelő e-hulladék-mennyiség begyűjtéséről és újrafeldolgozásáról, s ez lényegesen kisebb költség, mint a termékdíj befizetése.
Február elejéig hat bejegyzési kérelem érkezett be, ám szakértők szerint ezek közül gyakorlatilag kettőnek van komoly hasznosítói kapacitása, illetve kötelezetti támogatása.
Az Electro-Coord Kht.-t a tizenhárom nagy hazai háztartásigép-gyártó és -importőr cég hozta létre, s január eleje óta a társasággal további mintegy 60 kötelezett kötött szerződést. Ezzel a hazai háztartásigép-gyártók nyolcvan százaléka már az Electro-Coord rendszeréhez csatlakozott, s a társaságnál arra számítanak, hogy a szerződött cégek száma év végére 300 és 600 között lesz. Az Electro-Coord rendszerén belül alapít önálló részleget az it-iparág érdekeinek érvényesítése céljából az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is, amely korábban saját koordináló szervezet alakítását fontolgatta. Az Electro-Coord a leselejtezett eszközök begyűjtését alapvetően a kereskedők augusztustól életbe lépő visszavételi kötelezettségére és a lakossági hulladékudvarokra építené.
Az Elektro-Waste Kht. alapvetően begyűjtői és hasznosítói háttérrel indult el, amelyhez a kötelezett cégek közül elsőként a Toshiba termékeit Magyarországon forgalmazó Techno-Trade Kft. csatlakozott. A közhasznú társaság ezután kérelmezhette, hogy hivatalosan is koordináló szervezetté nyilvánítsák, amelyet követően bármelyik gyártó vagy importőr hasznosítási kötelezettségét átvállalhatja. Az Elektro-Waste tagjainak kézi bontási kapacitása meghaladja az évi 20 ezer tonnát, ám a társaság tájékoztatása szerint a gépi bontással ez a mennyiség rövid idő alatt meg is duplázható.
