Egyre több a fedett jégcsarnok
Magyarországon másfél évtizeddel ezelőtt még csak egyetlen sportlétesítmény létezett, ahol fedett pályás jégkorongmérkőzéseket lehetett rendezni. Az azóta leégett, majd újjáépített Papp László Budapest Sportarénában évente legfeljebb egy hétvége erejéig játszhattak csak a csapatok. A létesítményhelyzet az utóbbi néhány évben kezd megváltozni.
A rossz állapotokra leginkább a válogatott sikerei hívták fel a figyelmet. A sportág hazai szakmai fejlődésével párhuzamosan nagyon fontos a megfelelő infrastruktúra-fejlesztés is, mivel csak ez biztosíthatja a helyszínen szurkolók magas színvonalú kiszolgálását. Másrészt sportszakmai szempontból is előnyt jelent, hogy a szezon a fedett jégcsarnokoknak köszönhetően jelentősen kitolódik. A szakszövetség már az idei évben be szerette volna vezetni, hogy bajnoki mérkőzéseket csak fedett létesítményben lehessen rendezni, azonban ennek gyakorlati megvalósulása még várat magára, mivel nem minden első osztályú csapatnak van korszerű jégcsarnoka.
Magyarországon jelenleg tíz fedett jégcsarnok üzemel. Csak viszonyításképpen: a sportág őshazájának számító Kanadában ez a szám ötezer körül van. A beruházások magas tőkeigénye miatt a magánszféra bevonása feltétlenül szükséges. A káposztásmegyeri AstraZeneca-csarnok volt az első a magántőkéből megvalósult beruházások között. Az utóbbi két évben megépített csarnokok közül a zalaegerszegi, a kaposvári és a debreceni beruházás egymáshoz képest nagyon hasonló konstrukcióban valósult meg. Egy finn sportcsarnoképítő cég magyarországi képviselete vállalta, hogy ezekben a városokban félmilliárd forint körüli összegből felépít egy könnyűszerkezetes, ötszáz néző befogadására alkalmas, mindkét oldalirányban bővíthető fedett létesítményt. A helyi önkormányzat mindenhol ingyen bocsátotta rendelkezésükre az építési területet (általában 10-15 évre). A pályákat az önkormányzati időn és a proficsapatok edzésén kívül (ha van egyáltalán ilyen a városban) megfelelő bérleti díj ellenében amatőr jégkorongcsapatok vagy egyszerű hobbikorcsolyázók is igénybe vehetik az év 11 hónapjában. A jelenlegi kihasználtság mellett átlagos pályabérleti díjjal számolva (amely egy csapatnál bruttó 20-30 ezer forint/óra között van), évi 35-40 millió forintos üzemeltetési költség mellett, nyolc-tíz év megtérülési idővel számolnak a befektetők. A finanszírozási hátteret szinte teljes mértékben a magántőke biztosítja, az állam (önkormányzat) fent említett közreműködésével. A beruházás abból a szempontból nem nevezhető klasszikus PPP-beruházásnak, hogy a csarnokok a futamidő lejárta után nem kerülnek automatikusan önkormányzati tulajdonba.
A fenti példáktól eltérő, költségkímélőbb megoldást választottak Győrben. Ebben a városban a régi nyitott jégkorongpálya fölé mintegy 60-70 millió forintból tetőt építettek, így nem kellett teljesen új beruházást megvalósítani. Hasonlót terveznek Miskolcon is, ahol a tervek már készen vannak, de az építkezés még nem kezdődött el. A finanszírozási hátteret tekintve kilóg a sorból a budapesti Gyakorlócsarnok és az Újpesti TE jégkorongcsapatának Megyeri úti fedett létesítménye. Ezekben a beruházásokban ugyanis az állam is jelentős szerepet vállalt. Előbbiben azonban ritkán van lehetőség jégkorongmérkőzések lebonyolítására, a létesítményt főleg a korcsolyasport képviselői használják.
Az utóbbi három-négy évben bebizonyosodott, hogy a minőségi jégkorongra igény van a magyar szurkolók körében. A kanadai válogatott az elmúlt másfél évben háromszor játszott hazánkban, mindannyiszor telt ház előtt. A februári Pannon GSM-torna szintén nagy tömegeket vonzott. Talán ennek is köszönhető, hogy Magyarország rövid időn belül immár harmadik alkalommal ad otthont a sportág második vonalának számító Divízió I-es jégkorong-világbajnokságnak. Minden évben más-más helyszínen zajlottak a mérkőzések. Az óriási szakmai és közönségsikert hozó 2002-es székesfehérvári és dunaújvárosi rendezvény után (ahol az összes magyar mérkőzésen telt ház volt) a szervezők a nagyobb szurkolói érdeklődésben bízva vitték az újjáépült Budapest Sportarénába a rendezvényt. Az itt elért 65-70 százalékos kapacitáskihasználtság nagyon jó eredménynek számít. A most vasárnap rajtoló világbajnokságnak a debreceni Főnix csarnok lesz a házigazdája. A létesítmény már több sportág világversenyén bizonyított, amelyek közül talán a tornász-világbajnokság és a kézilabda Európa-bajnokság emelkedett ki leginkább. A létesítmény szolgáltatásai minden szurkolói igényt kielégítenek. A szervezők várakozása szerint a színvonalasnak ígérkező mérkőzések újra megtöltik a széksorokat, és tovább nő a hoki népszerűsége Magyarországon. Ez talán újabb fedett jégcsarnokok építését eredményezheti, és az eddig elkészült csarnokok, valamint a megismert tervek (Miskolc, Pesterzsébet, Szolnok, Tatabánya) mellett újabb potenciális "jégkorongvárosokat" ismerhetünk majd meg.
