BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vérzivataros nap elé nézünk: hatalmas szakadással nyitottak az európai részvényindexek

Elhúzódó iráni háború, a realitásokra rádöbbenő olajpiac, brit kormányválság. Ezek után nem csoda, hogy hatalmas eséssel nyitottak az európai tőzsdék.

Az európai tőzsdék negatív tartományban nyitottak; egyre kisebb az esélye annak, hogy gyors megoldás születik az Egyesült Államok és Irán közötti háborúra.

Frankfurt Stock Exchange európai tőzsdék részvénypiac
A medve és a bika a Frankfurti Tőzsde épülete előtt - hatalmas szakadással nyitottak az európai tőzsdék / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Nem sokkal a nyitás után a páneurópai Stoxx 600 index 1,2 százalékos mínuszban állt, miközben minden szektor és valamennyi vezető tőzsdeindex is határozottan negatív tartományba került - írja a CNBC.

Az amerikai–iráni békemegállapodással kapcsolatos optimizmust hétfő késő este kijózanító valóságérzet váltotta fel, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette: 

  • a jelenlegi tűzszünet „lélegeztetőgépen van”, mert 
  • Teherán „elfogadhatatlan” választ adott Washington háború lezárását célzó javaslatára.

A nagyjából egy hónapja fennálló fegyvernyugvás állapota „hihetetlenül gyenge” – mondta Trump újságíróknak az Ovális Irodában.

Drágult az olaj, a piac az amerikai inflációra vár

A nyilatkozatokra reagálva emelkedtek az olajárak, miközben az ázsiai–csendes-óceáni térség tőzsdéi vegyesen teljesítettek az éjszaka folyamán. Ezzel párhuzamosan az amerikai részvényindex-határidős jegyzések hétfő este a stagnálás közelében mozogtak, mivel a befektetők az áprilisi fogyasztói árindex adatközlésére vártak. 

A Dow Jones által megkérdezett közgazdászok arra számítanak, hogy az infláció éves alapon 3,7 százalékkal emelkedett.

Belpolitikai válság Nagy-Britanniában - meddig marad Starmer?

Az európai piacok keddi kereskedésében egyre nagyobb figyelmet kap a brit belpolitikai válság is: már több mint 70 munkáspárti képviselő szólította fel Keir Starmer miniszterelnököt lemondásra, vagy arra, hogy jelöljön ki menetrendet távozására. Mindez azt követően történt, hogy a kormánypárt rendkívül gyenge eredményt ért el a múlt heti helyhatósági választásokon.

A miniszterelnök magára vállalta a rossz választási eredmények miatti felelősséget, és hétfőn elismerte, hogy vannak „kétkedők” a pártban. Starmer megfogadta, hogy „szembenéz az ország előtt álló nagy kihívásokkal”, ám beszéde nem győzte meg a párt bennfenteseit: hétfőn több miniszteri tanácsadó is lemondott.

Szakadnak a brit kötvények és részvények, esésben az európai tőzsdék

A brit államkötvények – az úgynevezett giltek – hozamai kedden tovább emelkedtek. 

  • A tízéves referenciahozam legutóbb közel 10 bázisponttal, 5,099 százalékra nőtt. 
  • Közben a brit font 0,5 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben, és 
  • 0,3 százalékot veszített az euróhoz képest. 

Az Egyesült Királyság bankszektorának részvényeit is erős eladói nyomás sújtotta: 

  • a NatWest 4,6 százalékot, 
  • a Lloyds 4,1 százalékot, 
  • a Barclays 4 százalékot esett, ezzel a legnagyobb vesztesek közé kerültek az FTSE 100 indexben.

A vállalati gyorsjelentések továbbra is a befektetői figyelem középpontjában állnak: kedden a Siemens Energy, a Munich Re és az Imperial Brands is pénzügyi frissítést adott részvényeseinek.

Kijózanodik az olajpiac is

Az olajárak kedden 2 százalékkal emelkedtek, az amerikai-iráni hírek hatására. 

  • A Brent nyersolaj határidős jegyzése 2 dollárral, azaz 1,9 százalékkal 106,21 dollárra emelkedett hordónként, 
  • az amerikai West Texas Intermediate 2,31 dollárral, vagyis 2,4 százalékkal 100,38 dollárra drágult magyar idő szerint 9:26-kor. 
  • Mindkét benchmark közel 2,8 százalékos emelkedést mutatott hétfőn is.

Egy valódi áttörés a béketárgyalásokban akár 8–12 dolláros árkorrekciót is kiválthatna, ugyanakkor bármilyen eszkaláció vagy újabb blokádfenyegetés gyorsan ismét 115 dollár fölé emelhetné a Brent árfolyamát 

– mondta Tim Waterer, a KCM Trade vezető piaci elemzője.

A Trump-Hszi csúcsot várja a világ

A piaci szereplők közben Donald Trump amerikai elnök csütörtökre és péntekre tervezett találkozóját is figyelemmel kísérik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, miután Washington szankciókat vezetett be három személy és kilenc vállalat ellen, amelyek iráni olajszállításokat segítettek Kínába.

Az amerikai–kínai kereskedelmi háború során kivetett vámok gyakorlatilag leállították Kína amerikai olaj- és LNG-importját, amely 2024-ben – Trump második elnöki ciklusának kezdete előtti évben – még 8,4 milliárd dollárt ért el.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.