Félsikert hozott az árampiac megnyitása
A magyar villamosenergia-piac megnyitása révén évente 15-18 milliárd forintos megtakarítást érhettek el a nagyfogyasztók - közölte Zarándy Tamás, a gazdasági minisztérium energetikai főosztályvezetője az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának tegnapi ülésén. Elvben ma már minden nem lakossági fogyasztó kiléphet a szabadpiacra, a gyakorlatban azonban ez viszonylag csak szűk körnek sikerült. Összesen mintegy ezer fogyasztási helyről van szó, miközben a nem lakossági fogyasztók számra eléri a 350 ezret - mondja Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke.
Szikla Zoltán, a Dunapack Rt. vezérigazgató-helyettese szerint az árampiaci liberalizáció nem váltotta be a nagyfogyasztói reményeket, változatlanul több tényező is akadályozza a szabadpiaci versenyt, így korlátozottak az importkapacitások, és azok elosztása is nehézkes. Ugyanakkor rendkívül magasak a hálózathasználati és rendszerirányítási díjak. Ezen a területen szerinte jelentős különbség van a szomszédos országokhoz képest - a magyar fogyasztók rovására. Ráadásul a hálózati tarifák februárban jelentősen emelkedtek, különösen a nagyfeszültségen vételező nagyfogyasztók számára. Tolnay Lajos, a legnagyobb energiafogyasztó, a Magyar Alumínium Rt. elnöke szerint rövid távon csak a rendszerhasználati díjak csökkentésével lehetne a nagyfogyasztók helyzetén javítani, hosszabb távon pedig versenyképes erőművi kapacitásokra, illetve a nemzetközi hálózati kapcsolatok bővítésére van szükség. A legnagyobb gond az, hogy se számottevő ipar, se energiapolitika nincs Magyarországon, a szabályozás szociálpolitikai célokat szolgál, s ennek árát a nagyfogyasztókkal fizettetik meg.
Eközben a közüzemi piacon működő áramszolgáltató társaságok némelyikének az elmúlt évben számottevően nőtt az eredménye. Boross Norbert, az Elmű Rt. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a magyarországi árszabályozás a szolgáltatóknak 7,1 százalékos eszközarányos nyereséget biztosít. Az elektromos művek tavalyi eredményjavulása részben annak köszönhető, hogy a szolgáltatási szektornak - főként a gomba mód szaporodó bevásárlóközpontok révén - jelentősen nőtt az energiafogyasztása. Ugyanakkor az Elmű racionalizálta a működését, a 2001-ben még négyezer embert foglalkoztató társaságnál ma ezerhatszázan dolgoznak. Harmadrészt, sikerült visszaszorítani a hálózati veszteségként nyilvántartott áramlopásokat is.
Az árszabályozás értelmében, ha a jegyzett tőkéhez viszonyított eredmény meghaladja a 12 százalékot, akkor a többletet valamilyen módon elvonják a cégtől, feltéve, hogy a minőségi mutatók nem változtak. Ha a szolgáltatás minősége a megelőző három évben javult, akkor a cég megtarthatja a többletprofitot. Ugyanakkor Boross Norbert hozzátette, hogy ebben az évben az áramszolgáltatók árrése a februári áremelés ellenére nem nőtt, hanem csökkent. A hálózati tarifák ugyan látványosan emelkedtek, de ebben a kategóriában is inkább az MVM Rt.-t érintő alaphálózati díjak emelkedtek.
