Szaporodnak a biogázerőművek Magyarországon

Előírás ma is van a megújuló forrásokból származó áram átvételére, ám az előállítóknak fizetett ár harmada az ausztriainak - állítják a biogáz-hasznosításban érdekelt vállalkozások. A gazdasági minisztérium szakértői szerint azonban az egyes tagországok között rendkívül nagy eltérés tapasztalható a kötelező átvételi árakban, ez tehát önmagában nem minősíti a rendszert. Ugyanakkor probléma, hogy törvényi szabályozás hiányában a rendszer kiszámíthatatlan, és ez hátráltatja a biogáz hasznosítását célzó beruházásokat - fogalmazott Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület (MBE) eln öke.

A jelenlegi szabályozás szerint a kötelező átvétel rendszerében kapnak támogatást a megújuló források, így a biogáz is - közölte Bohoczky Ferenc, a gazdasági tárca vezető főtanácsosa. A jogszabály ugyan 2010-ig garantálja az átvételt, emiatt azonban a biogáz-hasznosításban érdekelt cégeknek nem kellene aggódniuk. Magyarország ugyanis kötelezettséget vállalt az uniós csatlakozási szerződésben, hogy 2010-re 3,6 százalékra növeli a megújuló források részesedését a primer energia felhasználásában, és ezt még messze nem értük el. A közüzemi piac 2007-es megszűnését követően pedig már nem a kötelező átvétel révén, hanem a zöldbizonyítványi rendszerrel kapnak majd támogatást a megújuló források. Az állam elő fogja írni az áramszolgáltatóknak, hogy mennyi megújuló forrásból származó villamos energiát kell értékesíteniük, amelyet azután a piacról kell beszerezniük. Azt egyelőre nem tudni, hogy a zöldbizonyítványok értékpapírként működnek-e, vagyis a kereslet-kínálat szabja majd meg az árukat, vagy szabott áron lehet velük kereskedni, de bizonyosan olyan megoldás lesz Bohoczky Ferenc szerint, amely garantálja a megújuló források felhasználásának támogatását.

A biogáz-hasznosítás mellett szól az MBE elnöke szerint, hogy az országban óriási mennyiségű mezőgazdasági hulladék és szennyvíz keletkezik, s ebből évi 15-20 petajoule energia állítható elő jó hatásfokkal. (Magyarország éves bruttó villamosenergia-felhasználása hozzávetőlegesen 130 petajoule.) Kisebb biogázüzemekből több tíz tucatot lehetne építeni a nagyobb állattartó és szennyvíztisztító létesítmények mellé, ám a beruházásoknál akadály, hogy nincsenek megfelelő pályázati források, s itt csak 2007 után következhet be változás, a második Nemzeti fejlesztési terv elindulásával. Az eddigi legnagyobb hazai biogáz-hasznosító üzemet Nyírbátorban adták át. A több mint 2 megawatt teljesítményű létesítményt a Bátortrade Kft. üzemelteti, amely évi 100 ezer tonna szerves hulladékot hasznosít.

Még az idén el kívánja kezdeni egy 1,6 megawatt teljesítményű biogáz-hasznosító létesítmény építését Pálhalmán az Agrospeciál Kft. is. Szárszó Tibor, a cég fejlesztőmérnöke elmondta: jelenleg az engedélyek beszerzése folyik, ám kedvező esetben nyár elején megkezdődhet a másfél milliárd forintos beruházás. Biogáz-hasznosító üzem építését tervezi Tatabányán a Biopetrol Kft. és a Consorg 90 Kft. is, amelyek Biogas-Energy Kft. néven alapítottak közös céget a projekt megvalósítására. A beruházás értéke meghaladja a 3,5 milliárd forintot, s a tervek szerint az építkezés még az idén elindulhat. Az üzemben évente 300 ezer tonna szerves mezőgazdasági, ipari hulladékot és szennyvíziszapot dolgoznának fel, ezzel 3,8 MW villamos és 4,5 MW hőenergiát állítanának elő óránként. Mint Skorska Tibor, a Biopetrol regionális igazgatója elmondta: a tatabányai üzem elindítását követően annak a vizsgálata is elkezdődhet, hogy Szeged, Pécs és Tiszaújváros térségében milyen feltételek mellett építhetők hasonló létesítmények. (HR-NIG)