Választás előtt
Rómában választásra készülődnek májusban. A versenyben ott vannak a haladók, a konzervatívak s egy harmadik szereplő is küzd a választók kegyeiért, amely az előző két csoportosulás között lavírozik. Nem kell megijedni, Olaszországban nem hozták egy évvel korábbra a parlamenti választásokat, mindössze egy szimulációs játékról van szó. A római La Sapienza Egyetem kommunikációtudományi szakán ugyanis egy olyan politikai játékot (www. politicalgame.it) találtak ki, amely nem más, mint egy online politikai iskola.
Bár a szimuláció neve játékra utal, a political game jóval több annál, mondhatni alig különbözik a valóságtól. Ráadásul május 30-31-én a tanulóknak az egyetem utcájában, a via Salarián valóban az urnákhoz kell vonulniuk, hogy szavazatukat leadják. Az internet pedig ezúttal nem a végcélt jelenti, hanem az eszközt.
A szimulációs játék kiötlése egy háromfős csoporthoz, az egyetem kommunikációtudományi szakán működő Mediamonitor nevéhez fűződik, s mint egyik nyilatkozatukban fogalmaztak: olyan "valós" választások lebegtek a szemük előtt, amely egyúttal némi betekintést is nyújthat a politika gyakorlati világába. Az internet bevonása némileg bonyolította a dolgokat, ám ugyanakkor jóval több lehetőségeket tesz lehetővé. Az eredmény pedig érdemben függ a játék dinamikájától, s persze a kampánytól.
A fakultásra járó tanulók közül egy négyszáz kérdésből álló kérdőív alapján - amelyben a politikai affinitásukat tették próbára - nyolcvanat választottak ki, s három részre osztották őket. A szervezők igyekeztek kiiktatni a szimulációs játékból a párt elnevezést, így csoportoknak keresztelték el őket. Ott vannak a "Demokraták" (a főbb pontjaik az integráció, a környezetvédelem és a jó életkörülmények), a "Mi" (kulcsszavuk a biztonság és a harc a törvénytelen bevándorlás ellen), illetve a "Róma veled van" (amely leginkább egy lokális szervezetet próbál életre kelteni).
A feladatok nem egyszerűek: programot kell készíteni, a választók támogatását el kell nyerni, a csoporton belül is a demokráciának kell érvényesülni, meg kell akadályozni egy Alessandra Mussolinihez hasonló lista születését (a Duce unokájának ugyanis az idén botrányosra sikeredett a politikai szereplése, a bíróság törvénytelennek titulálta a regionális választásokra összeállított listáját). Emellett a csoportnak vezető jelöltet kell választania, miközben a párt pénzügyi helyzetének is stabilnak kell maradnia, és nem utolsósorban: politikusként kell viselkedniük. Ahhoz, hogy ezt véghezvigyék - fogalmaznak a szimulációs játék kitalálói -, minden eszközt használhatnak, legyen szó technológiáról avagy didaktikairól. Így szemináriumokra vendégeket hívhatnak, konzulensekkel értekezhetnek, igénybe vehetik az egyetem termeit, számítástechnikai felszereléseit. Az elsődleges kommunikációs eszközt ugyanis az internet jelenti, hiszen a választási kampány itt zajlik, itt hangoznak el a beszédek, ezen a csatornák ismerhetik meg a választók az egyes pártok programjait, szócsatákat vívhatnak egymással a küzdő felek, miközben a választók a chaten keresztül fejthetik ki véleményüket.
A weboldal létrehozójának, Stefano di Persónak egyetlen célja volt: olyan környezetet próbált teremteni, amely interaktív lehetőségeket teremt mindhárom csoportosulás számára, s nem utolsósorban nem játéknak tekintik a tanulók, hanem szinte valóságként élik meg. Tény, a politikát ennyire ember közelinek nem érezhették még soha, hiszen az egyetem padsoraiban nap mint nap egymás mellett ülnek a "politikusok" és a "választópolgárok", s ez egyúttal azt is magával vonja: a játék és a valóság között lassan egyre kisebb a határvonal.
A visszaszámlálás már megkezdődött, közeledik május vége, éleződik a küzdelem. A "Demokraták" pedig már meg is választották jelöltjüket. A tanulók hozzáállását jól mutatja, hogy a jelölt, Andrea Verrone már úgy beszél, mint egy parlamenti képviselő: "bízom a győzelmünkben, erős a csoport összetartása". Ezt hallva akár azt is kérdezhetnénk: mindez játék, avagy már valóság?
