Míg a legtöbb vállalat a hosszú távú ösztönzők alatt a részvényekhez kapcsolódó programokat érti, addig a rövid távú ösztönzésben a különleges és a szociális juttatások is helyet kapnak.

A cégkölcsön, a lakástámogatás, a többletszabadság, a folyamatos munkaviszony díjazása egyaránt a különleges juttatások közé tartozik. Az üdülési csekk, az egészségügyi terv, a temetési segély, az iskolakezdési támogatás vagy épp az életbiztosítás a legáltalánosabb szociális juttatás a hazai cégek gyakorlatában - derül ki a Hewitt Inside humántanácsadó cég átfogó kompenzációs kutatásából. A felmerésben részt vevő vállalatok közel egyharmada ad dolgozóinak valamilyen típusú hosszú távú ösztönzőt. Közülük nyolcvan százalék részvényopciós programot biztosít, 17 százalékuk pedig részvényvásárlási lehetőséget nyújt a kollégáknak.

Az ösztönzési stratégia elemei között a leghangsúlyosabb a kompenzáció, amely az alapfizetést, a fix, valamint a változó bónuszt, illetve a részvényeket is tartalmazza. Ezenkívül idetartoznak az extra juttatások is.

A változó jövedelemmel, illetve a részvényekkel történő motiváció, valamint a nem tradicionális elemek egyre hangsúlyosabban jelennek meg a cégek ösztönzési stratégiájában - emeli ki Molnár Andrea, a Hewitt Inside humántanácsadó cég benchmarking üzletágvezetője.

A karrierlehetőségek, a tanulás biztosítása, a vezetőktől kapott visszajelzések, a munka tartalma, sőt a vállalathoz tartozás érzetének minősége és foka is a nem tradicionális ösztönzők közé tartozik. A szakember tapasztalatai szerint az ösztönzésnek kiemelkedő jelentősége van a kulcsmunkaerőért folytatott versenyben, sőt "higiéniás faktor" a munkatársi elkötelezettség tekintetében. Lényeges azonban, hogy az ösztönző rendszer kialakítása nem történhet ad hoc, vagyis össze kell hangolni az ösztönzés költségeit az üzleti teljesítménnyel. A vállalatok 44 százaléka a munkaköri értékelés alapján dönti el a kompenzáció milyenségét és mértékét - derül ki a Hewitt Legjobb munkahely felmérés 2004 című kutatás eredményeiből. A benchmarking adatok, a piaci viszonyítás is sokat nyom a latban, a cégek egyharmada így határozza meg az ösztönzés módszerét. A teljesítmény alapú fizetés 16, az egyéni kompetenciák mindössze hat százalékban befolyásolják a kompenzációt. Az alapfizetést ezzel szemben az egyéni teljesítmény határozza meg. A munkatársak keresetét 62, a vezetőkét 52 százalékban határozza meg. Mivel a vállalatok éves költségkerete folyamatos nyomás alatt van, inkább csökkentésre szorul, mintsem növelhető, ezért a hazai cégek igyekeznek a kiemelkedően teljesítő munkatársakat díjazni. Az általános tendenciák szerint az igazán kiválók másfélszer, vagy akár kétszer nagyobb fizetésemelésben részesülnek az átlagosan teljesítő munkatársakhoz képest - hangsúlyozza Molnár Andrea. Ha már a fizetésemelésre nincs mód, más kompenzációra van szükség. A változó bér mértékét még inkább az egyéni teljesítmény dönti el. A garantált bónuszok lassan megszűnnek, a vezetők és a szakértők számára egyaránt a rövid távú ösztönzési tervek kialakítása a cél. Míg a munkatársak egyéni minőségétől 55 százalékban függ a változó kereset, a vezetőké 81 százalékban a vállalati szintű pénzügyi mutatók függvényében alakul. Fajsúlyos szerepe van a bónusznak is. Bár alkalmazásával az összkereset túl komplexé válhat, a bérezés jobban kontrollálható, és többféle célkitűzés is jutalmazható vele.

A Hewitt több kutatása is megerősíti, hogy a fizetéseket és a juttatásokat egész másképp ítélik meg a munkatársak, egymással nem felcserélhetőnek tartják ezeket. Teljesítményösztönző szerepe leginkább a fizetéseknek van, a juttatások növelésével 20-40 százalékkal kisebb hatás érhető csak el, mint ha a cég a bért emelné. A juttatásokra egyfajta szociális gondoskodásként tekintenek a munkavállalók, sőt el is várják a munkaadótól. Valószínűleg ez indokolja a cafeteriák, a béren kívüli juttatások rendszerének elterjedését is. A Legjobb munkahely felmérés adatai is szembetűnők: míg az átlagos cégek 29 százalékának van valamilyen juttatási rendszere, addig a csúcsvállalatok 60 százaléka kezeli ezt a kompenzáció természetes részeként.