BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ezt már nem biztos, hogy kibírja a világ: óriási olajüzletet köthet Kína és Amerika, alig fog maradni másoknak – Trump és Hszi átlép a Hormuzi-szoroson

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A világ legnagyobb olajimportőre és termelője megállapodásra juthat. Az olajpiac egyensúlyba hozásában nagy szerepe volt a felpörgő amerikai exportnak és a csökkenő kínai importnak.

Hszi Csin-ping kínai elnök ellenzi, hogy fizetni kelljen a Hormuzi-szoroson történő áthaladásért, és érdeklődik amerikai olaj vásárlása iránt, hogy mérsékelje Kína kitettségét az átjáró felé.

Donald Trump sikerrel járt: eladja Amerika olaját Hszinek / Fotó: AFP

Kína veszi a legtöbb olajat, Amerika pedig a legnagyobb termelő

A Bloomberg forrása szerint Hszi erről amerikai kollégájával, Donald Trumppal való találkozóján beszélt csütörtökön, ám a találkozóról kiadott hivatalos kínai közlemény nem említi ezt a kérdést. Kína a világ legnagyobb kőolaj- és földgázimportőre, míg az Egyesült Államok a legnagyobb termelője mind a két nyersanyagnak. 

A két ország közötti kereskedelem azonban szinte teljesen leállt, amikor Kína vámokat vetett ki az amerikai nyersanyagokra Trump kínai termékek széles körét érintő vámjaira válaszul.

A globális olaj- és gázkínálatot súlyosan megzavarta az Irán elleni amerikai és izraeli támadás, amire válaszul Teherán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, és egyfajta fizetőkapu felállításával fenyegetett a békeidőben az olaj- és LNG-szállítmányok ötödét bonyolító átjárón.

Időközben azonban az Egyesült Államok is blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, ám csütörtökön egy kínai szupertanker áthaladt az amerikai záron. Hszi és Trump egyetértettek abban, hogy a szorost meg kell nyitni, és mind a ketten támogatásukról biztosították az energia szabad áramlását.

A kibontakozó energiaválság kezelésében nagy szerepet játszott a csúcsra járatott amerikai olajexport és az is, hogy Kína napi több millió hordóval fogta vissza olajimportját. A két szuperhatalom lépései jelentősen enyhítették a Perzsa-öbölből hiányzó olaj okozta válságot.

Kína óriási tartalékokat halmozott fel olajból a háború előtt, míg az Egyesült Államok ma már nettó olajexportőr, és stratégiai tartalékai egy részét is piacra dobta a válság kezelése érdekében, ahogy az ország kereskedelmi készletei is elkezdtek apadni a harcok kezdete óta.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.