Ezt már nem biztos, hogy kibírja a világ: óriási olajüzletet köthet Kína és Amerika, alig fog maradni másoknak – Trump és Hszi átlép a Hormuzi-szoroson
Hszi Csin-ping kínai elnök ellenzi, hogy fizetni kelljen a Hormuzi-szoroson történő áthaladásért és érdeklődik amerikai olaj vásárlása iránt, hogy mérsékelje Kína kitettségét az átjáró felé.
Kína veszi a legtöbb olajat, Amerika pedig a legnagyobb termelő
A Bloomberg forrása szerint Hszi erről amerikai kollégájával, Donald Trumppal való találkozóján beszélt csütörtökön. Ugyanakkor a találkozóról kiadott hivatalos kínai közlemény nem említi ezt a kérdést. Kína a világ legnagyobb kőolaj és földgáz importőre, míg az Egyesült Államok a legnagyobb termelője mind a két nyersanyagnak.
A két ország közötti kereskedelem azonban szinte teljesen leállt, amikor Kína vámokat vetett ki az amerikai nyersanyagokra Trump kínai termékek széles körét érintő vámjaira válaszul.
A globális olaj- és gázkínálatot súlyosan megzavarta az Irán elleni amerikai és izraeli támadás, amire válaszul Teherán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, és egyfajta fizetőkapu felállításával fenyegetett a békeidőben az olaj és LNG-szállítmányok ötödét bonyolító átjárón.
Időközben azonban az Egyesült Államok is blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, ám csütörtökön egy kínai szupertanker áthaladt az amerikai záron. Hszi és Trump egyetértettek abban, hogy a szorost meg kell nyitni és mind a ketten támogatásukról biztosították az energia szabad áramlását.
A kibontakozó energiaválság kezelésében nagy szerepet játszott a csúcsra járatott amerikai olajexport és az is, hogy Kína napi több millió hordóval fogta vissza olajimportját. A két szuperhatalom lépései jelentősen enyhítették a Perzsa-öbölből hiányzó olaj pótlását.
Kína óriási tartalékokat halmozott fel olajból a háború előtt, míg az Egyesült Államok ma már nettó olajexportőr és stratégiai tartalékai egy részét is piacra dobta a válság kezelése érdekében, ahogy az ország kereskedelmi készletei is elkezdtek apadni a harcok kezdete óta.
