Másfél éve dúl a palackháború
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003 őszén dolgozta ki első javaslatát az italcsomagolásoknál a darab alapú termékdíj bevezetésére az újratölthető palackok használatának ösztönzése, s ezáltal a hulladékképződés megelőzése érdekében. Ugyanakkor a javaslat kezdettől fogva viták kereszttüzébe került, mivel az üdítőital- és ásványvíziparban a cégek többségének nincs újratöltő gépsora és megfelelő infrastruktúrája, illetve nincs is elegendő tőkéjük ezek beszerzéséhez és felállításához, újratöltés híján pedig a cégeknek egy plusz termékdíjtételt kell fizetniük. A darab alapú termékdíjak bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot végül tavaly november elején elfogadta az Országgyűlés, ám nem sokkal később a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜGYÁSZ), valamint a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács az Alkotmánybírósághoz fordult, majd május elején az Európai Bizottság előtt is megtámadta a jogszabályt a versenytorzítónak és diszkriminatívnak talált rendelkezések miatt. Döntés még egyik fórumon sem született. Más a helyzet a söriparban, ahol a hazai gyártóknak mind van újratöltő gépsoruk, és a termékdíjas rendelkezések elsősorban a külföldi termékek piacára hatnak.
A jogszabály alapelveinek bírálata mellett a hatálybalépés óta megszaporodtak a gyakorlati végrehajtással kapcsolatos kifogások. Legalábbis a MÜGYÁSZ-nál megkeresésünkre arról számoltak be, hogy az utóbbi hónapokban számos tagvállalatuk fordult hozzájuk értelmezési nehézségekre hivatkozva. Ezek egy része a termékdíjas jogszabályokban szereplő fogalmak pontosítására vonatkozik, így több esetben merül fel kérdés az üdítőital, a szörp, a kristályvíz, valamint a műanyag bevásárlótáska definíciójának értelmezésére. Emellett a szövetség számos panaszt kapott, amelyek a termékdíj fizetésével, visszaigénylésével, átvállalásával és a mentességi kérelmekkel kapcsolatos értelmezési problémák miatt. A megkeresések további jelentős része pedig a kereskedelem területére vonatkozik. Így például számos kereskedő fordult saját szakszövetségéhez azzal a kérdéssel, hogy a kereskedelmi csomagolás első továbbforgalmazójaként azok a kereskedelmi cégek termékdíjfizetésre kötelezettnek számítanak-e, amelyeknek több olyan üzlethelyiségük van, amelyek közül egyik alapterülete sem haladja meg a díjfizetés küszöbeként meghatározott értéket, ám összességében átlépik azt.
