Beépítik a tapasztalatokat
Számos rendkívül fontos tanulsággal szolgált már eddig is az I. Nemzeti fejlesztési terv, amelyeket a következő fejlesztési koncepció kialakításakor mindenképpen figyelembe kell venni - mondta Halm Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese.
Valószínűleg folytatódik az a gyakorlat, hogy a támogatási öszszegek jelentős hányadát fordítják majd infrastrukturális beruházásokra. Az NFT alatt a kohéziós és strukturális alapokból származó pénzek több mint fele megy ilyen fejlesztésekre, és várhatóan a II. NFT esetében is a környezetvédelmi, közlekedési és humáninfra-
struktúrák élveznek majd elsőbbséget. Arról még a kormányon belül is vita folyik, hogy ezen belül melyek azok a területek, amelyekre több pénzt kell fordítani.
Mivel Magyarország egy felzárkózó gazdaság, valószínűleg a 2007-2013-as időszakban még nagyobb arányban kell költeni a fizikai infrastruktúrára, mint ugyanezen időszak alatt a portugáloknak vagy az íreknek - jegyezte meg az elnökhelyettes. Hozzátette: nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az ország tőkevonzó képessége szempontjából kulcskérdés a megfelelő mennyiségű és képzettségű szakember. Így a vita még egy ideig folytatódik, és a végső keretszámok csak a társadalmi egyeztetés lezárulta után alakulhatnak ki.
Ugyancsak nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyobb projektek előkészítése rendkívül hosszú időt vesz igénybe, ezért már sokkal korábban meg kell kezdeni az ilyen beruházásokra való felkészülést. Nem véletlen, hogy a kormány erre a célra több mint 27 milliárd forintot különített el. A rendelkezésre álló támogatási összeg hatékony felhasználása szempontjából ugyanis kulcsfontosságú kérdés, hogy 2007-ben azonnal megindulhatnak-e a legjelentősebb projektek.
Bár a pályáztatás az egyik legdemokratikusabb útja a támogatások elosztásának, nem elég gyors és hatékony. Éppen ezért a II. NFT esetében az várható, hogy arányaiban kevesebb pénzt osztanak szét a pályázatokon, és nagyobb összegeket fordítanak majd a központi projektekre.
Jelentősen át kell alakítani a közreműködő szervezetek pályáztatási folyamatban betöltött szerepét is. Feladatuk az I. NFT alatt lényegében a pályázatok befogadására és elbírálására korlátozódik. Ezzel szemben a következő hétéves időszakban arra lenne szükség, hogy ezek a szervezetek szorosabb kapcsolatban álljanak a potenciális pályázókkal: segíthetnének a különféle kiírások közötti eligazodásban, illetve tanácsokat nyújthatnának, hogy mire érdemes pályázni egy adott szervezetnek, önkormányzatnak, vállalkozónak.
Van néhány olyan kiírás az I. NFT-ben amelyre a vártnál jóval kevesebb pályázat érkezett. Bár megvan a lehetőség, hogy operatív programokon belül forrásokat csoportosítsanak át, sokkal jobb lenne, ha már eleve csak olyan kiírások jelennének meg, amelyekre biztosan elég nagy az érdeklődés - mondta Halm Tamás. A minap zajlott közgazdász-vándorgyűlésen is többen elmondták, hogy a potenciális kedvezményezetteket sokkal jobban be kell vonni a tervezésbe, illetve a kiíróknak is jobban fel kell készülniük, hogy olyan pályázatokat jelentessenek meg, amelyekre valóban lesz érdeklődő.
A "furcsaságok" is könnyebben kikerülhetővé válnak, ha nagyobb mértékben bevonják az érintetteket a tervezésbe. Megtörtént ugyanis, hogy kkv-k technológiai fejlesztése címén új szolárium beszerzésére nyert támogatást egy vállalkozó. Márpedig az mindenki számára világos, hogy ez nem olyan fejlesztés, amelyre az országnak valóban szüksége van a felzárkózáshoz vagy a versenyképesség növeléséhez.
Magyarországnak hálózatokban kell gondolkodnia, és a fejlesztéseknek nem szabad megállniuk az országhatároknál. Szlovákia és Szlovénia is velünk együtt tagokká váltak, és hamarosan Románia is csatlakozik az EU-hoz. Ezért Miskolc fejlesztésekor figyelembe kell venni Kassa lehetőségeit, illetve Debrecen fejlesztésekor nem szabad elhanyagolni Nagyváradot sem. Ugyanígy a közlekedésfejlesztési projekteknél ki kell használni Magyarország kedvező geostratégiai előnyeit, s közben figyelembe kell venni a közlekedési hálózatok európai szintű terveit.
A II. NFT tervezési folyamatára semmilyen befolyást nem gyakorol az, hogy a legutóbbi EU-csú-cson nem sikerült megállapodni a következő hétéves időszak pénzügyi perspektívájáról - hangsúlyozta Halm Tamás. A következő év tavaszáig kell meghatározni a célkitűzéseket és a beavatkozási területeket. Az egyes intézkedésekre fordítandó pontos összegekről pedig csak ezután lehet tárgyalni. Az elnökhelyettes szerint addig megegyezés születik a 2007-2013-as uniós költségvetésről, Tony Blairnek ugyanis óriási presztízsveszteséget jelentene, ha nem sikerülne kompromisszumot kicsikarnia - véli Halm Tamás.
