Megszűnik a Mal inotai alumíniumkohászata

A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Rt. 2006 elején leállítja inotai alumíniumkohóját - közölte a társaság. Az évi 35 ezer tonna kapacitású, tonnánként 1600 kilowattóra villamos energiát igénylő timföld-elektrolizáló üzem működtetése ugyanis forintmilliárdokban mérhető veszteséget okoz a cégnek (az áramszámla már megközelíti az alumínium értékének 50 százalékát.) A leállás ellenére a Mal folytatja az alumínium félgyártmányok termelését, amelyet 2010-ig 50 százalékkal kíván növelni. A vásárolt kohóalumínium és hulladék fém megolvasztására 1,2 milliárd forintért új üzem épül az év végéig.

A cég ajkai timföldgyára jelenleg évi 65 ezer tonna kohászati célú alumínium-oxidot szállít Inotára elekrolízisre, amely a kapacitásának nagyjából egyötödét köti le. A jövőben ezért új piacokat kell keresnie.

Lapunk kérdésére Tolnay Lajos, a Mal elnöke elmondta: a társaság timföldágazata az idén várhatóan mintegy 19,8 milliárd forinttal járul hozzá az összbevételhez, ezt a piaci lehetőségek és az ártendenciák jó kihasználására vezeti vissza. Kínálatuk nagyobb részét már most is a magasabb feldolgozottságú speciális alumínium-oxidok és -hidrátok képezik. A timföld világpiaci árának három negyedévi esését az utolsó negyedévben szilárdulás követheti. Ám a belépő új kapacitások, illetve a tervezett kohóleállítások miatt jövőre éleződhet a világpiaci verseny, s a mostani, 410 körüli szinttel szemben csak 320 dollár körüli tonnánkénti árakat vár a Metal Bulletin. Ezért a Mal timföldágazata is valószínűleg árcsökkentésre kényszerül. Helyzetét ugyanakkor könnyíti, hogy a timföldgyártáshoz szükséges bauxitigény fe-dezése hosszabb távon biztosított Boszniából. A Mal egy éve szerzett 51 százalékos tulajdont a Rudnici Boksita Jajce (RBJ) bauxitbánya-társaságban, amelynek fejlesztésére jelentős összegeket költ.

A Mal idei teljes, konszolidált nettó árbevétele várhatóan 4,3 százalékkal, 50,5 milliárd forintra nő, ez tartalmazza a szlovéniai leányvállalat (Silkem) mintegy 6,8 milliárd forintos bevételét is. A konszolidált, adózotti eredmény 20 százalékkal, 335 millió forintra nőhet, ám ezen belül az anyavállalaté az idén is szerény - 74 millió forint körüli - lesz a magas áramszámla és a forintárfolyam negatív hatása nyomán.

Az alumínium világpiaci ára közel 15, az előállításához szükséges timföldé pedig 9 százalékkal esett az elmúlt két hónap során, és az elemzők hosszabb távon további csökkenésre számítanak a kínálat további növekedése, illetve a globális keresletfelfutási ütem lassulása miatt (ez utóbbi a tavalyi 10 százalékról akár 5 százalék alá gyengülhet ebben az évben). A várakozásokat erősíti, hogy a világ alumíniumkészletei négy éve nem tapasztalt mennyiséget értek el májusban. A legnagyobb termelő, Kína kínálata 17 százalékkal nőtt az első öt hónapban, és a folyamatnak még nincs vége. Ugyanis évi kétmillió tonnát meghaladó pihentetett kapacitással bír, melyet részben várhatóan újra üzembe helyez majd, ahogy bővülnek a villamosenergia- és timföldbeszerzési forrásai.

A csökkenő árak és a dráguló energia miatt a nagy alumíniumipari társaságok máris kisebb költségű telephelyeket keresnek. A világelső amerikai Alcoa és a harmadik norvég Norsk Hydro - a Bloomberg szerint - németországi kohóinak bezárására készül, miközben újakat kíván építeni az olcsó geotermikus energiával jól ellátott Izlandon. Az alumíniumipar szemében hasonló okokból élvezhet előnyt a szénhidrogénekben bővelkedő Arab-öböl térsége is. A Norsk Hydro például Katarban tervez másfél milliárd dolláros kohóberuházást.